Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
káptalani iskolát vezette, majd 1508-1511 között Bolognában tanult tovább és Padovában egyházjogi doktorátust szerzett, 1512-ben Szatmári György pécsi püspök és kancellár szolgálatába állt, és pécsi kanonokká nevezték ki, 1517-ben már pécsi őrkanonok volt, halálának ideje ismeretlen. A szentmártoni apátság és Kakasék fent tárgyalt házai a Szt. János kapu környékén emelkedtek, akár az egykori Wemer ház, azonban a konkrét kapcsolat megállapításához hiányoznak a további írott források. 1.3. SZT. JÁNOS UTCA - NYUGATI OLDAL A Szt. János utca nyugati oldala a mai beépítéstől eltérően zárt homlokzattal rendelkezett a Szt. György piactól egészen a királyi palota előtti kis térségig. A nagymértékű újkori átépítések, bontások és bolygatások ellenére a középkori teleksor számos részlete került elő az 1990-es években végzett feltárások nyomán. 484 Ezek a részletek elégségesen bizonyítják az egymás mellett sorakozó telkek létét, bár ma még a teljes feltárás és összefoglaló közlés hiányában a telekosztást nem ismerjük. Az utca közepe táján, a ferences kolostorral szemben a Szt. Zsigmond templom szentélye osztotta ketté a házsort. A templom északi oldalán kis köz vezetett a Szt. Zsigmond utcából a kolostorhoz. A köztől északra emelkedett a ferences beginakolostor. (Ld. Várnegyed - Egyházak) 1.3.1. Zabos János - Kubinyi ,JSzt. János utca" Buda város 1529-ben kelt tanúsítványa szerint még II. Ulászló király idejében néhai Zabos János posztómető és felesége eladták házukat a Szt. János utcában Kubinyi Lászlónak azzal a feltétellel, hogy életükben lakásuk lehet benne. A ház az oklevél szavai szerint fából és tapasztásból épült, amelyet László kőből újjáépített. Mivel a házeladásra vonatkozó oklevél elveszett, László testvére, Lénárt kérte a tanácsot, hogy hallgassák meg Zabos még életben lévő feleségének vallomását, aki igazolta a Lénárt által elmondottakat. (1529. IV. 4.) A ház az apácakolostor és néhai Désházi Antal házának szomszédságában emelkedett. Szintén 1529-ből származik az irat, amelyben Désházi István házának a királyi vár felőli szomszédaként nevezik meg Kubinyi László budai udvarbíró házát. (1529. VI. 20.) Kubinyi László, György fia, deák, kincstári tisztviselő, 1492-ben a nagybányai pénzverőkamara ispánja volt, 1494-1495-ben pilis megye adószedője, 1497-ben királyi fizetőmester, majd alkincstartó lett, 1498-ban királyi udvari familiáris, 1500-tól haláláig budai udvarbíró és a kunok ispánja, Gyulaffy Potentianával kötött házassága gyermektelen maradt, elhunyt 1513 körül. Kubinyi Lénárd, György fia, deák, a budai udvarbíró, László testvére volt, elhunyt 1538-ban. 485 1.3.2. Désházi ,JSzt. János utca" A néhai Désházi Antal házát, mint fent láttuk, 1529-ben említették meg. (1529. IV. 4.) Ezt a Szt. János utcai házat 1529-ben szomszédvári Désházi István komáromi ispán az esztergom-szentgyörgymezei káptalanra hagyta misealapítványa javára. (1529. VT. 20.) Szomszédai ekkor Kubinyi László budai udvarbíró és a néhai Mekcsei György voltak. Szomszédvári (menyői) Désházi István, Mihály fia, Szilágy megyei eredetű nemes, 1514 előtt jajcai prefektus, 1514-1521 között Bakócz érsek esztergomi jószágkormányzója, majd végrendeleti végrehajtója volt, eközben 1515-ben a váradi préposti javadalmat is felvette, 1519-től királyi familiáris, felesége, alsólendvai Bánfi Anna révén jutott a szlavóniai Szomszédvára birtokába, Mohács után Ferdinánd pártján 1527-1536 között komáromi ispán volt. 486 FELD 1999. 35-50; KÁRPÁTI 2003; BENCZE 2003, illetve Magyar Károly és Zádor Judit közöletlen feltárásai. KUBINYI 1906. 9-18; KUBINYI 1957. 43; KUBINYI 1964b. 94; KUBINYI 1988. 209. SZÁNTÓFFY 1867.442^44,518,681,696; FÓGEL 1917. 56; BALOGH 1943. 176,268-270; FALLENBÜCHL 1994; KOLLÁNYI 1900. Kollányi tévesen szentgyörgymezei prépostnak mondja, de ennek ellentmond az iratokban szereplő egregius címzés.
