Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
1.3.3. Mekcsei Mint említettük, a néhai Mekcsei Györgyöt 1529-ben Désházi István házának északi szomszédjaként írták le. (1529. VI. 20.) Mekcsei György, László fia, 1493—1499 között Szapolyai István nádor titkára, 1494-1509 között szepesi prépost volt, 15141526 között királyi titkár, 1515-ben királyi tanácsos, 1526 után Szapolyi János pártján maradt, elhunyt 1529 előtt. 487 KRITIKA Pataki Vidor azonosításai között ma már számos hibát találunk. A kiindulópont a ferences kolostor volt számára, amely Pataki szerint az újkori Várszínházzal azonos. (Színház utca 1-3.) Hogy a templom a Pasa dzsámijává lett, majd később karmelita templommá alakították, végül pedig II. József idején a Várszínházzá, természetesen helyesen szerepel Patakinál is. A kolostor helye azonban számára is bizonytalan lehetett, mert a szövegben ugyan arról írt, hogy a kolostort a budai pasa lakásnak és hivatalnak használta, vagyis a templomtól északra állónak gondolta, mégis műve térképmellékletében a templom déli oldalán tünteti fel a rendházat. (Igaz ugyan, hogy a térkép tévesen tünteti fel magát a templomot is a Színház u. 7. szám jelzése mellett.) A kolostor helyének meghatározása, írott források híján csak a régészet segítségével történhetett meg. Ugali Pál háza tehát, amelyet I. Lajos király a ferenceseknek adott, épp ezért Patakival ellentétben a kolostor déli oldalán képzelhető el, és semmiképpen sem hozható kapcsolatba a kolostortól északra említett „szegényházzal". Tévesen szerepel itt Patakinál egy 1344-ből származó oklevél, mivel abban az óbudai ferences templom szentélye mögötti épületekről olvashatunk. Nehéz is lenne itt, Budán a várfalra kiülő szentély mögött még házakat elhelyezni. Ezért rajzolta Pataki térképén oly kicsinek a templomot, de a feltárt falak más méretekről tanúskodnak. A térképre pillantva látszik az is, hogy Ugali és Werbőczy háza kapcsán ellentmondásba is került, hiszen Ugali Pál házát a ferencesek kapták, később mégis itt tünteti fel Werbőczy házát, mivel Demschwamtól tudta, hogy a házat fa folyosó kötötte össze a ferences templommal. Werbőczy házának azonosítását a Szapolyi családéval azért nem fogadta el, Dernschwam kifejezett állítása ellenére, mert tévesen értette meg az 1507. ILT. 28-án kelt oklevél helymeghatározását (de ennek eredetijét nem volt módjában megtekinteni!). Szapolyai háza a budai káptalanra hagyott ház déli és nem északi oldalán emelkedett, és már csak ezért sem lehet azonos a Wemer féle palotával. Tévesnek bizonyult az a Zolnay László által felvetett elképzelés, amely szerint Buda város falai megépülésük idején még a mai Szt. György piacon záródtak volna le, ettől délre már csak suburbium, külvárosias település létezett volna. 488 Ezzel az érvvel Zolnay László a 13. századi déli királyi szálláshely létét tagadó véleményét szerette volna megtámogatni, ám ötlete több történész számára is tetszetősnek bizonyult, és ezzel máig ható súlyos tévedésnek vetette meg az alapját. Fügedi Erik a Dísz tér déli végén, a dél felől beérkező útvonalak csomópontjáról írt, amely városkapuk előtt szokott létrejönni, és így felveti a város és a déli királyi palota közötti senkiföldje lehetőségét, ahol az országos vásárt meg lehetett tartani. 489 Később ezt az elképzelését tovább támogatta a ferences kolostor országos szerepével (amelyről maga is elismerte, hogy a városon belül ugyanúgy elképzelhető), Majs nádor háztulajdonával és a Szt. Zsigmond prépostság szerinte királyi területen történt alapításával. 490 Györffy György felhasználta Fügedi érveit, Zolnay városfalról alkotott korai elképzeléseit, valamint a déli palota mellett bizonyítók adatait - bár a déli palota létét elvetette. A terület nála már, rnint udvari negyed szerepel, amelyet csak az alapítás 487 FOGEL 1917. 6, 41; BÓNIS 1971 321; KÖBLÖS 1994. 378. 488 A Czagány István által a Teleki-palota pincéjében megtalált vastag falmaradvány, mint az egykori Kelenföldi kapuhoz vezető déli záróbástyajói hangzó ám sosem bizonyított feltételezés maradt. Utóbb az 1998/99-ben folytatott feltárásokon kiderült, hogy Czagány indokolatlanul tartotta középkorinak az egykori Teleki palota 18. század végén épült északi zárófalát. (CZAGÁNY 1966. 171; NYÉKHELYI 2003. 13-19.) 489 FÜGEDI 1961.128.J. 490 FÜGEDI 1964. 776.
