Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

Pontos helye és eredete ismeretlen. A történeti leírásokból megtudhatjuk, hogy a váralján, a domboldalon állt a Szt. Péter mártír plébánia területén. Közelében haladt el az a közút, - más források kőlépcsőnek is nevezik - amely a Régi királyi háztól indulva egy elágazás után a karmelita kolostor felé vezetett. A pontosabb lokalizálást azonban nehezíti az 144l-es határjárás bizonytalan értelmezése. (Ld. A plébánia határjárások elemzése) Kérdéses temetőkápolna volt-e. Két jelentős politikai gyilkosság áldozatait - Hédervári Kontót és hetvenkét társát (1388), valamint Hunyadi Lászlót (1457) - a kivégzés után közvetlenül ide temették el, ám egyéb adat nem utal sírokra és temetőre. A kápolna környezetében házak emelkedtek a hegyoldalon. Ld. Szentpétermártír Szt. Lázár ispotály / St. Lazarus Spital 1355: supra sancti Lazari (A VI. 256. sz.); 1390: et extra muros a via petrosa recta linea usque ad novum murum, seu portam per quam itur ad sanctum Lazarum continuando ultra et extra murum a sancto Lazaro versus patibulum quod est prope viam, et per quam itur ad S. Laurentium monasterium Heremitarum sancti Pauli cum parte, que vocatur Tothfalu vulgariter (SCHIER 1774, 108,BTOE III. 111. sz.); 1441: usque ad ecclesiam sancti Lazari (Eszt. Érs. lt. U 46, MOL Df 249009); 1500: hospitale sancti Lazari (DIVÉKY 1914. 58); 1509: zu Sannd

Lazarus (BORSA 1959. 304); [1530] proxime sancti Lazari (SZERÉMI 1857. 283) A Szt. Lázár ispotály ugyan Buda város területén kívül esik, mégis szoros budai helyrajzi vonatkozásai miatt foglalkozunk vele. Az 1390-es plébánia-határjárásban a Szt. Mária Magdolna egyház váralji területének határvonala ahhoz az új kapuhoz vezetett, amelyen át Szt. Lázárhoz lehetett menni. 1441-ben a határjárás vonala ismét a Szt. Lázárhoz vezetett. Sajnos ezt a kaput elégséges adatok híján nem tudjuk azonosítani két lehetőség közül: az egyik a mai Széna téren állt kapu (török nevén: Új kapu), míg a másik a mai Horvát utcánál feltételezett középkori kapu. Mindkét esetben az ispotály Felhévíz területén kellett, hogy emelkedjen. 1355-ben a Szt. Lázár feletti szőlőket említették meg. Szt. Lázár ispotály voltát Zsigmond lengyel herceg számadáskönyve és Hans Pap budai könyvárus 1509-ban kelt végrendelete bizonyítják, bár már maga a titulus is utal rá. Szt. Lázár ugyanis a középkorban a szegények és nyomorékok mellett kifejezetten a leprások védőszentje volt. A Szt. Lázár titulust viselő ispotályok általában bélpoklosok számára készültek. Ezért feltételezhetjük, hogy a budai Szt. Lázár ispotály is lepratelep volt. Ebből a következtetésből kiindulva a fent említett két kapu közül inkább a Széna téri kapu jöhetne szóba, mint amely a Szt. Lázárhoz vezetett, hiszen ez beépítetlen területre nyílott, míg a Horvát utcánál feltételezett kapu Felhévíz beépített területére vitt.

349 Szt. Mihály kápolna / St. Michelskirche 1498: Capelle beati Michaelis archangeli (MOL Dl 85164); 1505: Franciscus Lantus ad sanctum Michaelem, ... Anthonius lapicida penes sanctum Michaelem ... Laurentius Zucz prope sanctum Michaelem (MOL Dl 38658); 1510k: Franciscus Ablaggyartho penes sanctum Michaelem, ...relicta Benedicti Kalamar prope sanctum Michaelem, ...Andreas Kapás aput Nicoalum Sirasso penes sanctum Michaelem, ... Thomas Saor penes sanctum Michaelem (Veszprémi k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608); [1531]: ad sepelliendum sub urbis Budensis in sacello sancti Michaelis archangelis (SZERÉMI 1857. 321); [1541]: az Bódogasszony-cemiteriomon, szent Mihály felől az kis kaput felnyittatá (Memoria 1981. 55); 1502: zu Sandt Michels Kirchen gen Ofen auf der Stign (Pozsony v. lt. Prot. Test. p. 284

v ) Ismeretlen fekvésű temetői kápolna a váralj án a hegyoldalban. Aránk maradt leírások szerint a Boldogasszony plébániatemplom temetőjében a várfalon nyíló Kisajtóhoz vezető lépcső mellett emelkedett. Eszerint a mai Halászbástya déli oldala alatt állhatott. Bizonyára kiemelkedő volt helyzete, mivel a dézsmajegyzékekben fontos viszonyítási pontként szerepel. 1505-ben Miklós deák sírásót, Szűcs Lőrincet, Lantos Ferencet, Antal kőfaragót és Thomas Schauer esküdtet írták itt össze. Antal kőfaragó feltehetően azonos az 1510 körül ösz349 Garády Sándor az általa feltárt logodi templommaradványokat tévesen azonosította a Szt. Lázár egyházzal jobbára szintén az 1390-es leírás adataira támaszkodva. (GARÁDY 1943a. 167-254) Ö a köves utat a Várhegy nyugati, meredek lejtőjén kereste, az új városfalat pedig a hegyen lévő város új falaként értelmezte. Az 144l-es leírás, amely a Szt. Péter mártír plébánia, majd pedig a karmelita kolostor felé elindulva ér el a Szt. Lázárhoz nem hagy kétséget afelől, hogy ez a máig azonosítatlan templom a váralja falain kívül, a várostól északra helyezkedett el.