Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

szeírt Kőműves Antallal, akit akkor a Mészáros utca végén lakónak mondtak, Thomas Schauer pedig a német mészárosok céhének tagja volt.

350 1510 körül Ablakgyártó Ferenc, Gyertyaárus Mihály, Csaplár István, Szilszegi Gembecht István, Kapás András, Miklós deák sírásó és Thomas Schauer esküdt nevei szerepelnek a jegyzékben a Szt. Mihály kápolna körüli lakosokként. Csaplár Istvánt egyébként a Szt. István egyház környékén is feljegyezték. A Szt. Mihály kápolna alapításának idejét és alapítójának személyét nem ismerjük. A titulus hagyományos a temetőkápolnák között, hasonlóval találkozunk Kassán is a plébániatemplom mellett. A falakon kívüh temető részletét a Szabó Ilonka utca végénél tárták fel.

351 A Halászbástya déli oldalába beépített középkori kápolnarészletet Gerő Győző korábban a Szt. Mihály kápolnával azonosította, véleményét átvette és felhasználta Zolnay László is.

352 Velük szemben már Pataki Vidor bizonyította, és Kubinyi András újból megerősítette, hogy a Szt. Mihály kápolna az írott források tanúsága szerint a suburbium-ban emelkedett.

353 Éppen ezért a térképek tanúsága szerint már a középkorban a várfalak vonalába belefoglalt kápolnaépület nem lehet azonos a falakon kívüli Szt. Mihály kápolnával. Véleményünk szerint ez a castrumban álló Szt. László kápolna lehetett. Ld. Kisajtó, Boldogasszony plébániatemplom, Szt. László kápolna Szt. Péter mártír plébániatemplom 1301: contra condam Jacobum et Petrum presbyteros Capelle sancti Petri (Str II. 501); 1352: Cum olim inter quondam Christianum plebanum ecclesie beate Marie virginis de castro Budensi... ac homines et hospites de suburbio Budensi... super beate Marie Magdalene et ecclesie beati Petri martiris capellis in parochia ipsius ecclesie beate Marie de novo fundatis coram bone memorie Benedicto archiepiscopo Strigoniensi ... questio verteretur (MREVll. 383); 1389/1513: sancti Petri martiris, necnon sancti Gerardi de suburbio oppidi Budensi alias Noui montis Pesthiensis ... parrochiales ecclesie (Eszt. k. m. lt. 44-6-8, MOL Df 237361; BTOE III. 87. sz.); 1391: sancte Marie Magdalene que in ipso castro et sancti Petri martyris in suburbio eiusdem [Novi montis Pestiensis] castri Capelle dicte diocesis [Vesprimiensis] infra limites parochie ecclesie predicte [beate Marie virginis] (SCHIER 1774. 112, BTOE IB. 114. sz.); 1425: ex opposito ecclesie beati Petri martiris (Pannonhalmi Főapátság kvt. lt. 832, MOL Df 207649; BTOE 111. 868. sz.); 1433: apud ecclesiam beati Petri martiris in suburbio Budensi situatam (Vat. lt. Reg. Suppl. Lib. 287. fol. 191

v

, BTOE HI. 1053. sz.); 1441: ad quandam viam de ipsa civitate nostra inter eandem antiquam domum regiam et domum condam Frank wayvode versus predictam ecclesiam sancti Petri martiris tendentem (Eszt. Prim. lt. U 46, MOL Df 249009); 1442: de suburbio castri Budensis circa sanctum Petrum commorantes (MOL Dl 13678); [1530]: infra urbem Budensem ubi erat parochialis ecclesia sancti Petri martiris (SZERÉMI 1857. 283); [1540]: az Szombatkapu alatt, szent Péter martirnél (Memoria 1981. 84.) A váralj i Szentpétennártír városrész plébániatemploma. Az egyházközséget, mint kápolnát alapították az 1250-es évek közepén váralji polgárok, patrónusai, Pétert, a domonkos rend veronai mártírját 1253-ban avatták szentté, és éppen a Budán tartott rendi nagykáptalan rendelte el tiszteletének terjesztését 1254-ben. Közvetett adataink szerint az 1250-es évek végén már per folyt Benedek esztergomi érsek előtt a Szt. Péter mártír egyház és a Boldogasszony egyház között joghatósági kérdésben.

354 Az újonnan épült templom védőszentjének kiválasztását a rendi nagykáptalan közvetlen hatásának tulajdoníthatjuk, 350 Thomas Schawr 1494-1515 között hatszor mutatható ki a tanácsban. A mészáros céhkönyvben 1500-tól (a könyv kezdetétől) szerepel a céh névjegyzékében, első bejegyzés: „Item her Thome Schauerpanchk flII" (10. hely), rajta kívül csak egy másik mester előtt áll a „herr", 1501: „Item Tomam Schawr einpankllfl" (2. hely), 1502: „Item Thoman Schawr ein pankllfl" (3. hely), 1506: „Item her Thoman eyn pankflll" (3. hely), 1515, 1516 (1. hely), 1518-ig találkozunk nevével a listákon, 1519-ben már az özvegye szerepelt. (BFL Mohács előtti oki. gyűjt. 8) 351 Kovács Eszter közöletlen ásatása (1997-1998), dokumentációja a BTM Adattárában. 352 GERÖ 1964. 389-393; ZOLNAY 1964. 375-388. 353 PATAKI 1950. 250-251; KUBINYI 1965. 88.j. 354 A templom alapítására: KUBINYI 1964. 77j. Egy 1352-ből származó pápai oklevél elmondja, hogy egykor a Szt. Péter mártír kápolnát a Szt. Mária Magdolna kápolnával együtt a város plébániájának, a Boldogasszony egyháznak a keretein belül alapították váralji polgárok. Az újonnan alapított kápolnák ügyében vita keletkezett Krisztián plébános és az alapító polgárok között, amelyet a Benedek esztergomi érsek (1253-1261) előtt megkötött egyezséggel zártak le. (1352. VII. 31. - MREVll. 383-384.) Ez az egyezség egy késői utalás szerint 1257-ben született, de a továbbiakban Fülöp (1262-1272), majd Lodomér (1279-1297) érsekeknek újból foglalkozniuk kellett az üggyel. (Benedek érsekre: SCHIER 1774. 25; Fülöp és Lodomér érsekekre: 1390. XII. 1. - SCHIER 1774. 103-111; BTOE Hl. 111. sz.)