Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

az egyedüli fennmaradt rendszeres összeírások. Kevésbé átfogó, egyes részleteket megvilágító források az Estei Hippolit egri püspökségének idejéből származó, már kiadott számadáskönyvek (sajnos az esztergomi érseki időszak számadáskönyvei még kiadatlanok, így azokat nem dolgoztam fel), a győri káptalan kiadatlan számadáskönyvei és a budai német mészáros céh ugyancsak kiadatlan céhkönyve, amely Budapest Főváros Levéltárában található és az egyetlen ránk maradt ilyen jellegű emlék.

19 Természetesen fel lehet használni az elbeszélő forrásokban, különösen az emlékiratokban található helyrajzi adatokat és utalásokat, ezek felsorolásától azonban eltekintek. Információik csak néhány esetben képesek kiegészíteni mdásunkat. Értelmezésük sok esetben csak az okleveles források egybevetésével válik világosan érthetővé. Végül a németnyelvű elnevezésekre szinte kizárólag két forrás hasznosítható. Buda város másolatban fennmaradt jogkönyve, az Ofher Stadtrecht főleg a piacokra nézve tartalmaz értékes adatokat.

20 Hans Dernschwam emlékiratai, amelyek már Buda eleste után születettek, részletes leírásokat nyújtanak a török kézre került városról. Dernschwam évekig élt a Mohács előtti Budán a Fuggerek ügynökeként, a várost jól ismerve rengeteg helyi ismeretet közölt leírásaiban.

21 Az írott források mellett rendkívül nagy a szerepe a ránk maradt korabeli ábrázolásoknak, látképeknek és térképeknek. A korabeli jelző ez esetben túlzás, hiszen valóban a középkori várossal egyidős, részleteiben, vagy egészében hiteles ábrázolást ötöt ismerünk: a Schedel-féle Világkrónikában megjelent metszetet (kiadási éve: 1493) (8. kép),

22 Erhard Schön fametszetét, amely az 154l-es ostromot ábrázolja (9. kép),

23 Virgil Solis 1542-ben készült fametszetének részletét (10. kép)

2A Enea Vico ugyancsak 1542-es metszetét (11. kép)

25 és Matrakcsi Nászuh történeti munkájában fennmaradt török miniatúrát (12. kép), amely az 1543-as szultáni hadjárat kapcsán készült.

26 A későbbi várostromok idején már jóval nagyobb számban készültek látképek, ezek egy részét fantázia szülte rajzok alkotják, mások egyes elemeikben hitelesnek mondhatók és vannak megközelítően pontos, a helyrajz számára jól hasznosíthatók is. Az utóbbiak - bár a törökkori várost ábrázolják - a középkori helyrajz számára is fontosak, mert ezeken olyan részleteket is megfigyelhettink, amelyeket aló. század közepén készült metszetek nem mutattak be. Ilyen a Siebmacher-féle látkép (1598?) (73. kép),

21 a Fontana-Nessenthaler-féle metszet (1686),

28 a Juvigny-Greischer-féle térkép szélein látható látképek (1686)

29 és az Hallart-Wenning-féle látkép sorozatok (1684, 1686).

30 Legkorábbi térképeink is csak ebből a korszakból származnak, ezért értelmezésük különös gondosságot kíván. A Vámegyed számára legfontosabb az 1687 januárjára elkészült Hauy-féle térkép (17. kép), amely az utcák vonalán túl a telkek homlokzati méreteit is tartalmazza és ezeket egy mellékelt jegyzéken is közli.

31 A Víziváros első részletes ábrázolását a de la Vigne-féle város19 Estei Hippolit számadáskönyveit E. Kovács Péter adta ki: E. KOVÁCS 1992. A győri káptalan számadáskönyve kiadatlan: Győri k. m. lt. Liber Div. Prov. jelzet alatt, a budai mészáros céh könyve : BFL Mohács előtti oki. gyűjt. 8, Mészáros céhkönyv. 20 Szövegét Mollay Károly adta ki, ld. Ofner Stadtrecht. 21 DERNSCHWAM 1923; DERNSCHWAM 1957; DERNSCHWAM 1984. 22 RÓZSA 1963. Kat. 86. Megjegyzendő, hogy mig a Schedel-féle látképen a királyi palota ábrázolása hitelesnek bizonyult, a város képét mai napig nem sikerült megnyugtatóan értelmezni. 23 Wien-Alberrina, RÓZSA 1963. Kat. 1. 24 Őrzési helye ismeretlen, RÓZSA 1963. Kat. 236. 25 BTM Metszettár, RÓZSA 1963. Kat. 72. 26 FEHÉR 1982.92., 50. kép. Tévesen Esztergommal azonosítja, sőt a budai azonosítást elveti, ám a táj és a részletek egyezése meggyőz hitelessége felől. VÉGH 2005. 27 MNM Történelmi Képcsarnok, RÓZSA 1963. Kat. 5. 28 BTM Metszettár, RÓZSA 1963. Kat. 27. 29 Paris - Bibliothèque Nationale, Karlsruhe — Generallandesarchiv, Zagreb - Valvasorova graficka zbirka, Hrvatski drzavni archív. RÓZSA 1963. Kat. 264. 30 BTM Metszettár, RÓZSA 1963. Kat. 15, 70, 77, 99, 100. 112. 118. 119. 120, 121, 122. 31 Wien - ÖStA, HHStA Hung. Fase. 73/11. No. 25. A jegyzéket kiadta és a térképet a mai felmérésekkel összeegyeztette: WEIDINGER—HORLER 1956.