Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

Egy 1429-es adat szerint Zsigmond király megújította az épületet, és az építkezés költségeit Sopron város adójából támogatta. Ugyanő 1433-ban a Sárkányos lovagrend tagjainak kötelességévé tette, hogy a rendbe felvételük alkalmával 5 forintot fizessenek az ispotálynak, hasonlóképpen 5 forintot adjanak, ha más országokból Magyarországra jönnek. Ezenkívül pápai beleegyezést nyert arra, hogy az ispotály fenntartására fordíthassa az addig a pécsváradi és a péterváradi apátságokat megillető budai tizedeket, és megerősíttette a király patronátusi jogát az ispotály felett.

332 János király 1531-ben a nyilván az ostromok miatt megrongálódott ispotálynak adományozta a néhai Szerencsés Imre egyik házát, kertjét és szőleit. (1532. IV. 20.) A királyi gondoskodás fennmaradt példái azt sejtetik, hogy az ispotály alapítója valamely királyunk lehetett, amint erre utal a királyi dinasztia „ispotályos" szentjének patrónusul választása is. Az ispotály egyéb javadalmai közül ismert egy városi ház Pesten (1432/1499) és szőlő a Szent Gellért-hegy oldalában. (1495. VI. 6.)Ld. Alhévíz, Szt. Gellért plébániatemplom Szt. Gellért plébániatemplom 1236: ecclesiam beati Gerardi martiris de Parvo Pesth seu Creynfeld (Eszt. k. m. lt. 66-2-10, MOL Df 238252, CDHW/l. 60—61, BTOE I. 21. sz); 1243/1504: sancti Gerardi de Minori Pesth capellam regiam vacantem (Eszt. k. m. lt. 66-2-10, MOL Df 238252, BTOE 1.26. sz); 1265: in sancti Gerardi de minori Pest (Veszp. Érs. It. Lit. Mancae nr. 3, MOL Df 200018, BTOE I. 68. sz); 1269: ecclesiam beati Gerardi, que existit in Kreynfeld (CDHIV/3. 495-502, BTOE I. 89. sz); 1291: ecclesie sancti Gerardi de Kleenfeuld (Veszp. k. m. It. Epp. Dec. Bud. 4, MOL Df 200046, BTOE I. 255. sz.); [chron. Saec. XLV]: Nunc in eodem loco, ubi contritum est caput eius, in honore beati Gerardi martiris ecclesia sub monte apparet fabricata. (SRHl. 341.); 1389/1513: sancti Gerardi de suburbio oppidi Budensis alias novi montis Pesthiensis (Eszt. k. m. lt. 44-6-8, MOL Df 237361, BTOE III. 87. sz.); 1391: sancti Gerhardi sub monte Pestiensium (SCHIER 1774, 111, BTOE IB. 116. sz.); 1400/1513: sancti Gerardi de suburbio oppidi Budensis alias Noui montis Pesthiensis (Eszt. k. m. lt. 44-6-8, MOL Df237361, BTOE B3. 308. sz.); 1435/35: ecclesie beati Gerardi martiris de suburbio castri Budensis (Eszt. k. m. lt. 45-2-15, MOL Df 237442, BTOE Iü. 1104. sz.); 1456: sancti Gerardi martiris de suburbio eiusdem castri Budensis (MOL Dl 15030); 1527: kinek emlékezötire Gellért pispek nevében szép egyházat raktanak (Karthauzi 1985. 447) Kispest, későbbi nevén Alhévíz plébániatemplomát a hagyomány szerint Szt. Gellért püspök vértanúságának helyén emelték. Királyi alapítású kápolna volt, bár nem ismerjük keletkezésének idejét, feltehetően még all. század végén, a szentté-avatáshoz kötődően épülhetett.

333 Első említése idején már a német hospesek lakta Kreinfeld plébániatemplomaként áll előttünk, amelynek kegyuraságát két, ugyancsak királyi alapítású kápolnájával, a sasadi Szt. András és az Örsi Szt. Márton egyházakkal együtt 1236-ban a péterváradi ciszterci apátságnak adományozta IV. Béla király. A péterváradi apátság és a veszprémi püspök a királyi kápolna eladományozásának tisztázatlan jogi helyzete miatt hosszantartó pereskedésbe bonyolódott a gazdag szőlőtermő helység tizedei felett.

334 A 15. század elejére a plébánia elnyerte az exempt státuszt, királyi alapítását elismerve egyedül az esztergomi érsek felügyelete alá került, akárcsak Buda város többi plébániája. A templom helye vitatott. Garády Sándor az Erzsébet híd és a Rudas-fürdő között egy kisméretű egyenes szentélyzáródású templom falmaradványait tárta fel, amelyet később Lócsy Erzsébet hitelesített.

335 Garády a Szt. Gellért plébániát vélte megtalálni, míg Lócsy véleménye szerint a romok a Szt. Erzsébet ispotály maradványai lehettek. Lócsy nyomán a szakirodalom manapság a mai tabáni plébániatemplom környékén feltételezi Szt. Gellért templomát.

336 A kérdés Gellért vértanúságának helyével függ össze. A középkori hagyomány az akkor Pest-hegynek, Kelenföld-hegynek is nevezett Szent Gellért-hegyről tartotta, hogy erről a helyről taszították a mélybe a szent kocsiját. A Szent Gellért-hegy név már Margit királyleány szentté-avatási vizsgálatainak irataiban szerepel (1276), és utána folyamatosan adatolható igazolva, hogy a mai Gellért-hegy egyike azon kevés helyrajzi nevünknek, amely 332 1433. VII. 21. -BTOE III. 1053,1054. sz.; 1433. VII. 24. -BTOE IB. 1055. sz. 333 JANKOVICH 1959. 81-84. 334 PATAKI 1942. 19-55. 335 GARÁDY 1943a. 184-193; LÓCSY 1967. 200-213. 336 KUBINYI 1965. 151; KUBINYI 1972. 22; GYÖRFFY 1998. 573.