Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
változatlan formában hagyományozódott ránk. A legenda- és a krónikairodalom egyöntetűen a Gellérthegy tövében, a mártírhalál színhelyén épültnek írta le a templomot. Igaz ugyan, hogy a legkorábban keletkezett kisebb legenda mit sem tud a hegyről letaszítás eseményéről, csupán a révnél, a Duna-parton lejátszódott megkövezést beszéli el. Ez azonban nem lehet elégséges érv arra, hogy a vértanúság helyén emelt templomot a rév közelébe helyezzük. Ha Gellértet 1046-ban csupán halálra kövezték volna a pesti révben, és csak a későbbi középkori hagyomány illesztette volna a letaszítás motívumát a történetbe, ez esetben is már a 13. században minden bizonnyal álló Szt. Gellért templomot tartották a vértanúság helyeként számon, amely minden bizonnyal a Gellért-hegy alatt állt, hiszen ezt oklevelek bizonyítják, és ugyanezen középkori hagyomány tartotta fenn a Szent Gellért-hegye kifejezést is. Ezért elfogadhatatlan Györffy György véleménye, aki a vértanúságot a révnél írta le, és a felette lévő Várhegy déli nyúlványára helyezte el a letaszítás eseményét. Nem fogadhatjuk el azt a településszerkezetből alkotott érvet sem, hogy a plébánia a hegy lábánál túl messze került volna a településtől, hiszen a plébániatemplom felépültét nem a település létrejötte indokolta, hanem a már meglévő királyi kápolna - a vértanúság helyén - vált Kispest plébániájává. A fent elmondottak ellenére bizonytalan a feltárt romok megítélése, hiszen a Szt. Erzsébet ispotályról is bizonyítható, hogy a Gellért-hegy tövében emelkedett, a források közelében. A kérdést feltehetően csak további régészeti kutatásokkal lehet eldönteni. Ld. Alhévíz, Szt. Erzsébet ispotály Szt. Gellért ispotály 1500: ad hospitale sancti Gerardi (DIVÉKY 1914. 26) Ez a kifejezés egyedül Zsigmond lengyel herceg számadáskönyvében szerepel minden további utalás nélkül. Esetleg gondolhatunk arra, hogy a Szt. Gellért plébánia mellett, a közelben feltörő forrásoknál ispotály is alakult. Amennyiben ez így volt még bonyolultabb az Erzsébet-hídnál kiásott romok azonosításának kérdése. Ld. Alhévíz, Szt.Gellértplébániatemplom, Szt. Erzsébet ispotály, Fürdők Irgalmasság Anyja, másnéven Három Mária karmelita kolostor / Mutter der Barmherzigkeit Kloster 1372: quendam locum in villa de Buda.. .ad opus et usum fratrum ordinis [beate Marie de monte Carmelo provincie Alemanie superioris] (MREVll. 208); 1375: ecclesia fratrum Budensium ordinis beate Marie de Montecarmeli (MREVll. 240); 1380: fratribus carmelitarum sub castro Budensi de nouo congregatis (MOL Dl 6692, Lajos 1983, 73-74) [1403-1439]: Jtem Von derr huet in dem taschentalpey der mueter derparmmhertzigkait {Ofner Stadtrecht X/D) ; 1412 : Trium Mariarum de subcastro novi montis Pesthiensis conventui (MOL Dl 9927, BTOE III. 601. sz.); 1431: domus carmelitarum ad matrem misericordie nuncupata sub monte opidi Bude (LUKCSICS B. 53, BTOE III. 1009. sz.); 1441 : versus claustrum matris misericordie f[ratrum] carmelitarum (Eszt. Ers. lt. U 46, MOL Df 249009); 1472: conventus ecclesie beate Marie matris misericordie extra muros civitatis Budensis fundate (Eperjes v. lt. 385, MOL Df 228873; IVÁNYI 1931, 496. sz.); 1502: religiosis deoque devotis fratribus carmelitarum ordinis in claustro matrismisericordie (!) in suburbio civitatis nostre constructo degentibus (MOL Dl 46582); 1505: Iohannes Thot apud harum Mariam in domo iudicis (MOL Dl 38658); 1510k: Alexius Kapas ante Harum Mariam (Veszp. k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608); 1515: conventus dicti claustri matris misericordie (MOL Dl 106083. Prot. Bud. 308-309); 1528: ordinis carmelitarum in claustro seu cenobio matris misericordie suburbii civitatis nostre (Nagyszombat v. lt. Missiles) A karmelita kolostor az írott források szerint a váralján emelkedett a Taschental városrészben. Az 1441-ben készült plébánia-határjárás a Szt. Mária Magdolna és a Szt. Péter mártír plébániák határvonalának közelében tünteti fel helyét. Korábban egy 1515-ben kiállított oklevél alapján - amely a Szt. Mária Magdolna plébánosa és a karmelita kolostor perjele közötti egyezséget foglalja írásba - feltételezték, hogy a Szt. Mária Magdolna plébánia területén helyezkedett el. 337 Ez az oklevél azonban a karmelita kolostor környékén épült Szt. Anna kápolna ügyében született, és abból, hogy a Szt. Anna kápolna a Szt. Mária Magdolna plébánia területén állt, még nem következik, hogy a karmelita kolostor is itt állt 337 KUBINYI 1965. 147.
