Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

oklevélben (1291) szerepel a magyar nyelvű Kelenföld kifejezés, amely a 14. század végétől kezdve egy, a királyné birtokához tartozó falu neve lett a Gellérthegy déli lejtőjén. Kispest tatárjárás előtti helyzetét már bemutattuk a történeti előzményeket tárgyaló fejezetben, ezért ettől most eltekinthetünk, hasonlóképpen a terület határait is ismertettük már a város határait leíró fejezetben. A Budánál régebbi alapítású, önálló hospes település a tatárjárás után egy ideig még feltehetően megőrizte függetlenségét. 1298-ban egy tanúfelsorolásban két villicusának nevét olvashatjuk, plébániáját a péterváradi cisztercieknek adományozta már 1236-ban IV. Béla király. A terület valószínűleg a 14. század folyamán lett Buda városának része, ezzel párhuzamosan enyészett el a Kreinfeld név, és jelent meg az Alhévíz kifejezés, amelyet először egy 1355-ben kiállított oklevélben olvashatunk. Kreinfeld talán a szomszédos Kelenföld falu német Kronfeld nevében élt tovább kis hangtani és jelentésbeli változással. A német helynévvel együtt a középkor végére eltűntek Kreinfeld egykori német lakosai is. A dézsmajegyzékekben és a kevés számú fennmaradt oklevélben Alhévízen a 15. század második felében és a 16. század elején csupa magyar nevű lakos szerepel, köztük előkelő nemesek is. 1474-ben Szénaárus Orbán adta el házát nemes Kállai Jánosnak és fiainak 100 forintért. (1474. II. 16.) 1479-ben egy bizonyos Kállai Mihály adta el Horvát Pál és Pál kovács házai között álló épületét 70 forintért Pinkóci László allovász-mesternek. (1479. III. 8.) 1482-ben Bornemissza Péter varga adta el házát Makrai Benedek és Kis László szomszédságában gersei Pető Györgynek 36 forintért. (1482. II. 9.) 1484-ben Mátyás király egy házat, amelyet korábban Makrai Györgynek és Gardóci Péternek adott, haláluk és magvuk szakadta miatt újból eladományozott Várdai Aladár kamarásnak és testvéreinek. (1484. I. 10.) 1495-ben Erdélyi Tamás a kisebb Szűz Mária káptalan kanonokja Dánóci Ambrussal és Péterrel, valamint Bátori Andrással szomszédos házát, továbbá a házzal szomszédos szőlőit adta el Bátori Miklós váci püspöknek. (1495. VI. 6.) Bátori György szatmári ispán 1495-ben és 1500-ban is alhévízi házából keltezte levelét. (1495. V. 8., 1500.) 1502-ben hármai Farkas János és bikali Budi János hunyadi ispán megegyeztek egy a néhai Farkas Tamástól örökölt ház közös használatában. (1502. XI. 25.) A dézsmajegyzékek a polgári lakosok neveit őrizték meg. 1505-ben Imre deák, Pajzsos Tamás, Tétényi András, Kovács Máté, Gyertyaárus Bálint, Kapás Balázs, Kapás Bálint és Kapás Kelemen nevét írták össze, míg 1510 körül Gyenge Pál, Jó Benedek, Bornemissza András, Kapás Máté, Kapás Kelemen, Gyertyaárus Bálint, Szekérvezető Albert, Korcsolyás Bálint, Dánoci Péter, Olasz János és Bertalan Mihály szerepel az összeírásban.

306 A dézsmajegyzékből ismerjük meg a köves utat, amely talán azonos lehetett az 1474-ben megemlített nagy úttal (1474. II. 16.), és feltehetően a révhez vezetett. Alhévízen állt a Szt. Gellért plébániatemplom, a Szt. Erzsébet és a Szt. Gellért ispotály, valamint több fürdőház is.

m Ld. Szt. Gellért plébániatemplom, Szt. Erzsébet ispotály, Szt. Gellért ispotály, Szt. Gellért hegye, Fürdők 1505: „Emericus literátus de Alhevyz ... Blasius Kapás de Alhevyz in domo Kalandos ... Clemens Kapás de Alhevyz apud Budiho ... Andreas Tbeteny de Alhevyz ... Mattheus Kovach de Alhevyz ... Valentinus Gyerthjarus de Alhevyz ... Thomas Payssos de Alhevyz ... Valentinus Kapás de Alhevyz " (MOL Dl 38568); 1510k: „Clemens Kapás in Alhewiz ... Blasius Korcholyas in Alhewiz penes Kapoz Kelemen ferdewhaz ... Valentinus Gyerchiarws in inferioribus termis / in Alhewiz ... Paulus Gengee vei Kapás in Alheziw ... Benedictus Jo in Alhewiz in Kyweswcha ... Andreas Bornemiza in Alhewiz ... relicta Mathei Kapás in Alhewiz ... Albertus Zekerwezethew in Alhewiz infra Kyvesvt ... Petrus Danochy in Alhewiz Iohannes Olaz in Alhewiz ... Mathias Kapás in Alhewiz ex opposito domus prioris ... Michael Bertalan in Alhewiz" (Veszprémi k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608) A szakirodalomban felmerült, hogy Pest városa is rendelkezett Kispesten területtel. Az 1496-os zsitvatöi vámperben Buda városa bemutatta Ország Mihály nádor 1476-ban kelt oklevelét, amelynek az ott átírt tartalmi kivonatát Kubinyi András úgy értelmezte, hogy Alhévíz fallal volt körülvéve, amelyen túl Pesthez tartozó területek feküdtek. (KUBINYI 1965. 151.) A kérdéses szöveg véleményem szerint nem ad alapot ilyen jellegű helyrajzi következtetés levonására. A nádor az 1244-es pesti kiváltságlevél jogos budai használatát kivánta bizonyítani és bemutatni Kispest azonosságát az akkor már Buda suburbium-émk számító területtel, illetve Buda városának kettős (köznyelvi és hivatalos) névhasználatára akart rámutatni, „...quequidem Pesth ipsa in suburbio castri seu civitatis Budensis nullo intervallo mediante dempto solo muro castri seu civitatis Budensis adiacere, sub cuiusquam nominis vocabulo et titulo ipsa civitas Budensis successu temporum populorum