Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

tarozást a Jogkönyv piaci rendtartásának elemzése teszi lehetővé. (Részletesen ld. a Jogkönyv piaci rendtartásának elemzését és a heti piac leírását.) Ld. Szt. György piac, Kalmár utca, Szerda, Mészárszékek Wulving utca 1390: platea Wolmugi (SCHIER 1774. 104, BTOE ÜL 111. sz.) Az 1390-es plébánia határjárásban szereplő kifejezés, amely a kikövetkeztethető útvonal tanúsága szerint a mai Országház utcával, vagyis a középkori Olasz utcával azonos. Az oklevél kiadásában szereplő Wolmugi név valószínűleg Schier hibás olvasata, amely valójában Wuluingi-nek olvasandó. A Wulving család vezető szerepet játszott a 14. században a város irányításában, feltehetően itteni háztulajdonuk adott nevet az utcának. Ld. Olasz utca Zsemlyeszék, Zsemlye utca, Zsemlyesütő utca / bei den Brotbänken [1403-1439]: pey den protpengken {Ofner Stadtrecht 154. sz.); 1475: in platea Apothecariorum in vicinitatibus Philippi Magni ab aquilone et sedium semellarum a meridionali...partibus (MOL Dl 17675); 1505: prope Semlyesek...ex opposito Zemlyzek...in platea Semlye (MOL Dl 38658); 1510k: prope Semlyzek...in platea Zemlysithew (Veszp. Érs. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608); 1528: ex opposito apotece semellarum per obliquum (Eszt. k. m. lt. 72-1-5) Feltehetően a mai Tárnok utca keleti házsorán határozható meg a Hajadon utcától délre. Itt álltak a pékek üzletei, illetve sütödéi, hiszen a Jogkönyv szerint a kenyeret helyben kellett sütni (Ofner Stadtrecht 145. sz.). A Zsemlyeszék északi szomszédai a patikárosok üzletei voltak. 1528-ban egy a Szt. György piac keleti házsorában álló házat a Zsemlyeszékkel ferdén szemben lévőnek mondtak. (Részletesen ld. a Jogkönyv piaci rendtartásának elemzését és a heti piac leírását.) Ld. Szt. György piac, Patikáros sor (Régi) Zsidó utca / Juden Gasse 1384: in platea Iudeorum (Eszt. k. m. lt. 72-2-5, MOL Df 238323, BTOE HL 18. sz.); 1390: item platea Judeorum et a sancto Johanne usque ad Curiam Regis (SCHIER 1774. 105, BTOE III. 111. sz.); 1394/1429: in platea Iudeorum in Buda versus vineas... a parte vero porte Iudeorum (Eszt. k. m. lt. 72-1-2, MOLDf 238316,5JO£'in. 179. sz.); [1424]: in der Juden gassen (Windecke 1893. 179.); [1403-1439]: Jtem Von huet des tores vnd turnespey der alten luden gassen (Ofner Stadtrecht X/D); 1511/1514: in vico seu plathea antiqua per Iudeos condam inhabitata (MOL Dl 22563) A mai Szt. György utca legkorábbi elnevezése, amely a mainál hosszabban elnyúlt dél felé. A mai Szt. György tér helyén ugyanis a középkorban beépített telkek sora húzódott, amint ezt az 1990-es években elvégzett feltárások igazolták.

301 Neve a város korábbi zsidónegyedét jelzi, amely a jelek szerint a város alapítását nem sokkal követve már létrejött. Az utca északi végénél kapu vezetett ki a városból, amelyet az egész korszakban Zsidó kapunak hívtak. 1307-ben a krónikák tanúsága szerint Wemer fia László, elűzött budai rektor Károly Róbert párti fegyvereseivel a zsidók zsinagógája melletti kapun át hatolt be a városba, amely helyszín kétségkívül a Zsidó kapuval azonosítható.

302 A korai zsidó temető maradványai is a Zsidó-kapu alatt, a völgyben kerültek elő, a mai Pauler utca környékén, a Krisztinavárosban.

303 A Zsidó utca említéseit a 14. század végétől ismerjük. Az első elnevezés csak 1384-ből származik, tíz évvel később, 1394-ben ugyanazon háztulajdon helymegjelölésében a Zsidó kapu is szerepel. Nagyon tanulságos az 1390-ben keletkezett plébánia határper okirata is, mivel ebben a Szt. Mária Magdolna egyház plébánosa joghatósága alá tartozónak vallotta a város déli részén a Zsidó utcát és a Szt. János utcát egészen a királyi udvarig. Utoljára Eberhard Windecke krónikájában találkozunk a Zsidó utca elnevezéssel a déli részen, amikor is az 1424-ik évnél megjegyzi, hogy Zsigmond király a Zsidó utcában új káptalant alapított. A szintén a Zsigmond-korban keletkezett Budai Jogkönyvben olvashatjuk először a régi Zsidó utca kifejezést. Az emlékezet azonban olyan erős volt, hogy csaknem száz évvel később, egy 301 FELD 1999; FELD-KÁRPÁTI 2000; KÁRPÁTI 2003; illetve Magyar Károly közöletlen feltárásai. 302 SRH I.4S5. 303 KAUFMANN 1895. 219-223; ZOLNAY 1987. 16-17.