Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
1511-ből származó oklevél is egykor zsidók lakta utcáról szólt. Az utca nevének említéseiből, továbbá a későbbi zsinagóga telkére és a Régi királyi ház melletti telkekre vonatkozó források elemzéséből (Ld. Szombatpiac K-i része - Zsidó utca) azt a következtetést vontuk le, hogy a zsidónegyed átköltöztetése a mai Táncsics Mihály utca területére Zsigmond király nagyszabású építkezéseihez és az ezekhez kötődő városrendezési munkálatokhoz köthető. 304 A meglehetősen hosszú utcának nyilván csak egy részét lakták zsidók, ahogy ezt Sopronban részletesebben megismerhettük. Okleveles forrásaink csupán itteni keresztény házakról maradtak fenn. Miután Zsigmond király 1410 után felépítette az utca keleti házsorában középtájon a kisebb Szűz Mária, másnéven Szt. Zsigmond templomot, és a zsidók eltávoztak, a későbbiekben az utcát Szt. Zsigmond utcának nevezték. Ld. Zsidó kapu, Szt. Zsigmond utca, régi Zsinagóga, kisebb Szűz Mária, másnéven Szt. Zsigmond társaskáptalan Zsidó utca 1440: in vico Iudeorum loco scilicet Sabbati (MOL Dl 56776); 1440: in platea Iudeorum Budensium versus portam Zombathkapw (MOL Dl 64349); 1460k: in vico Iudeorum (Eszt. Föszék. kvt Ms. H. 521. 116 v-167 r , MOL Df 281415); 1487: prope plateam Iudeorum (Egri k. m. lt. 29-4-5-2, MOL Df 210730); [1496]: sidók utcájában (HELTAI 1980. 444); 1527: in platea alias Iudeorum vocata nunc vero sancti Martini apelláta (Tiszántúli réf. egyhk. kvt. R-904. 16); 1536: in loco Zombathel... ad plateam Iudeorum (MOL MNM Törzsanyag); 1538: in platea Iudeorum (Erdődy cs. vörösvári lt. 38-12-2); 1541: az zsidó utcáról (Memoria 1981. 52) A mai Táncsics Mihály utcának a kanyartól északra eső szakaszát jelölte. Használata a zsidónegyed ideköltöztetése (15. század eleje) után az 1440-es évtől adatolható. Eredetileg ezt az utcát is a Szombathely területének tekintették, Szombat utca nevét is ismerjük. A költözés után a zsidó házak a Szombat kapu és a Régi királyi ház közötti utcaszakasz középtáján, az utca mindkét oldalán, egy tömbben, zsinagógáik körül helyezkedtek el. Zsidó háztulajdonra vonatkozó forrást csak 1526, a zsidók eltávozása utáni időből ismerünk. Ekkor feltűnik a Szt. Márton utca név is, amely a Régi királyi ház kápolnájától ered. A török uralom idején továbbra is zsidók lakták, ezért az utca elnevezése is tovább élt. Sőt a város visszafoglalása után, bár ekkor zsidó lakossal már nem találkozunk, továbbra is fennmaradt az utca neve az új német betelepülők között. Ebben nyilván szerepet játszottak az itteni zsinagógák romjai és egyéb emlékek. Az elnevezés a 18. század folyamán kopott ki a használatból. Ld. Szombat utca, Régi királyi ház, Zsinagógák Szt. Zsigmond utca 1471: in platea ecclesie sancti Sigismundi regis (Eszt. Prim. lt. F. 65/a, MOL Df 248248); 1474: in platea prescripte collegiate ecclesie beate Marie virginis (Eszt. Prim. lt. U 95, MOL Df 248754); 1514: in vico sancti Sigismundi vocato ante Castrum Budense (MOL Dl 22637); 1518: in platea sancti Sigismundi versus Castrum tendente (MOL Dl 23032); 1519: in platea prope videlicet novam ecclesiam beatissime virginis Marie Bude ante Castrum fundatam (Pannonhalmi Főapátság hh. lt. Capsa 44. L, MOL Df 208203, PRT DL 232. sz.); 1529: in die gassen bey Sand Sigmund (ÖStA, HHStA AA 12. cs. 1529 IX. 10-e körül) A jelenlegi Szt. György utca későközépkori elnevezése, amely a mai utcánál hosszabban vezetett a Zsidó kaputól kiindulva délre, ahol a királyi palota előtti térségbe torkollott. Az utca közepe táján, a középső háztömbben, a legmagasabban fekvő részen alapította és építtette Zsigmond király 1410 körül a kisebb Szűz Mária, másnéven Szt. Zsigmond királyi kápolnát, amely 1457-től társaskáptalanként működött. Erről a díszes egyházi épületről nyerte az utca későközépkori elnevezését. Ismert a Szűz Mária káptalan utcája kifejezés is. Ugyanezen utcának korábbi neve Zsidó utca volt, amely a kápolna alapítását megelőző itteni zsidónegyedet jelölte meg. Ld. kisebb Szűz Mária, másnéven Szt. Zsigmond káptalan, régi Zsidó utca, Zsidó kapu, Friss palota Korábban a zsidónegyed költözését a szakirodalomban általánosan az 1360-as évekre tették Pataki Vidor téves háztulajdon azonosítására és a zsidók kiűzésének országos adatára támaszkodva. Ezzel szemben ld.: VÉGH 1999. 29-31; VÉGH 2003a. 21.
