Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
el az országházat. 294 A modern történetírás igen hosszú ideig a mai Uri utcával azonosította a középkori Olasz utcát. Csupán az 1940-es években jelölte ki pontos helyét Pataki Vidor, majd nyomában Gárdonyi Albert. 295 Ld. Szombathely, Tej utca, Wulvingutca Ötvös utca 1460: in platea parva retro piateam Aurifabrorum existent! de qua itur ad piateam Italicorum (MOL Dl 93303); 1489: in platea Aurifabrorum (Eszt. k. m. lt. 64-1-18, MOL Df 238163); 1505: Johannes Ethwes in platea Ethwes (MOL Dl 38658); 1506: ex opposito ecclesie parochialis beate Marie virginis in platea Aurifabrorum (Eszt. k. m. lt. 64-1-30, MOL Df 238175, BÁRTFAI 1938. 1233. sz.); 1541/1562-64: Ötvesutca (Memoria 1981. 67) A mai Hess András tér nyugati oldalának déli végét, illetve ennek meghosszabbításában a mai Szentháromság tér helyén volt egykori telkeket jelölték meg így a későközépkorban. A 15. század közepén feltűnő megnevezés az oklevelek által is kimutatható szomszédos ötvösműhelyek után kapta nevét. Az utca - helyesebben házsor - helyét az oklevelek segíségével pontosan ki lehet jelölni, a Boldogasszony egyházzal szemben lévő házaktól az Olasz utcába átvezető egykori kis köz torkolatáig. Ezzel a házsorral szemben emelkedett a későközépkorban a Pénzverőház. Ld. Boldogasszony plébániatemplom, Pénzverőház, Szt. Miklós utca Szt. Pál utca 1423/1489: in vico media platea vocata (!) (MOL Dl 8842, BTOE IB. 825. sz.); 1464: in platea sancti Pauli (Erdődy cs. galgóci lt. 37-1-1); 1498: in vico sancti Pauli wlgariter appellate (!) in opposito magne domus fratrum heremitarum in claustro sancti Laurentii martiris supra Budam fundato (Eszt. k. m. lt. 25-3-21, MOL Df 236393); 1530: in platea sancti Pauli wlgo Zenthpalwczaya vocata (Révay es. közp. lt. BI. el. 6-2); 1536: in loco Zombathel... ad piateam sancti Pauli (MOL MNM Törzsanyag) A mai Fortuna utca déli részével azonosítható elnevezés, amely a budaszentlőrinci pálosok városi házától (ld. Szt. Pál háza: Szt. Pál utca nyugati oldal - 3.7.25.), illetve az abban emelkedő Szt. Pál kápolnától ered. Ezt a házat, amely a mai Fortuna köz északi oldalán emelkedett, a pálosok 1416-1423 körül szerezték meg csere útján. Először egy 1464-ben született forrás nevezi meg a Szt. Pál utcát, mintegy negyven évvel a csere után. Korábban ugyanezt az utcaszakaszt Középső utcának (1423/1489), illetve gyakran Szt. Miklós utcának nevezték a közeli domonkos kolostor után. Az utca a domonkos kolostor előtti térséget kötötte össze a Szombat kapu előtti térséggel, középső részét már a Szombathelyhez tartozónak mondták (1538). A törökkor elején még élő elnevezés a magyar lakosság elfogyásával párhuzamosan felejtődött el. A város visszafoglalása után az utcát új névadással Bécsi utcának nevezték el nyilván az utca végén álló Bécsi kapu után. Később, a mai Fortuna utca név érdekes módon a középkori névadással megegyező módon alakult ki. 1784-ben hozta létre Buda városa a Fortuna vendégfogadót ugyanazon a telken, ahol egykor a pálosok nagy háza emelkedett. A vendégfogadó tehát ugyanarról a helyről adott nevet a Fortuna utcának, ahonnan a pálosok háza után a Szt. Pál utca elnevezés származott. A teljesen feledésbe merült középkori nevet sokáig nem sikerült pontosan azonosítani. Rupp Jakab és Csánki Dezső még az Országház utcában keresték, míg végül Gárdonyi Albert az 1930-as években bizonyította be a Fortuna utca és a Szt. Pál utca egyezését. 296 Ld. Szt. Pál kápolna, Szt. Miklós utca, Szombathely Patikáros sor / vor den Apoteken 1397: in serié Apatecariorum (!) ex opposito pretorii (Eszt. k. m. lt. 50-Ad acta lect. Tit. XB. Nr.4, BTOE IB 239. sz.); [14031439]: vor den apoteken (Ofner Stadtrecht 154. sz.); 1462: in serié Apothecariorum (MOL Dl 15766); 1475: inter appotecas (Eszt. k. m. lt. 67-7-3, MOL Df 238272); 1475: in platea Apothecariorum in vicinitatibus ... et sedium semellarum a meridionali 294 NAGY 1971a. 83. 295 Ld. 293. jegyzet. 296 RUPP 1868. 153-161; CSÁNKI 1890. 7; GÁRDONYI 1936. 76-77.
