Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

A jelenlegi Színház utca középkori elnevezése, amely a mai utcánál hosszabban vezetett délre, ahol a királyi palota előtti térségbe torkollott. A mai Szt. György tér ugyanis csak az újkorban alakult ki bontások révén, a középkorban azonban még beépített terület volt. Az utca közepe táján, a keleti oldalon emelkedett a ferencesek Szt. János evangélistának szentelt temploma és kolostora, amely - úgy tűnik - a kezdetektől fogva névadója az utcának és az utca északi végén álló városkapunak. A kolostorral szemben helyezkedett el a ferences harmadrendű beginák háza. A török korban az utcanév feledésbe merült, és miután a 17. század végén az egykori templom romjait a karmeliták kapták meg, a Karmelita utca, Carmeliter Gasse elnevezést használták. A rend feloszlatásával egyidőben a templomot uralkodói rendeletre színházzá, alakították át, ennélfogva 1787 óta a Színház utca név van használatban.

291 Hétszázötven év óta tehát ugyanazon, bár változó funkciójú épület ad ezen utcának nevet. A középkori elnevezés csak a Szt. János kapu és a ferences kolostor helyes azonosítása révén vált újból ismertté. Ld. Evangélista Szt. János ferences kolostor, ferences beginakolostor, Szt. János kapu Kalmár utca / bei den stein Kramen [1403-1439]:pey den stain krémen (Ofner Stadrecht 154. sz.); 1475: inter institas (MOL Dl 50311); 1511: m-plaiea Kalmarwcha (Pozsony v. lt. 5288, MOL Df 243332) Feltehetően a mai Tárnok utca nyugati házsorának nagyjából a Hajadon utcától északra eső részével azonosítható. Az elnevezés a német városrész piacterén egymás mellett sorakozó kalmár üzletek (kramen, Kramer = institor = kalmár) helyét jelöli. Ennek meghatározását a Jogkönyv piaci rendtartásának elemzése, illetve Nicolaus Königsfelder házainak változatos leírása teszi lehetővé. A kalmár üzletek előtt húzódott a napi baromfiac, a Tikszer, szemben a mészárszékek álltak. (Részletesen ld. a Jogkönyv piaci rendtartásának elemzését és a heti piac leírását) Ld. Szt. György piac, Tikszer, Szerda, Mészárszékek Káposztapiac / Krautmarkt [1403-1439]: Jtem dy fragnerin dy man nennt dy kreüterin... Ir sitz sol sein hinten an denßeischpengken, hart an der maur, an zu hebenn an den wiltpreteren vnd für pass hin auf hintz zu der alten kuchen,

... auf dem kraut margkt (Ofner Stadtrecht 154, 252,258. sz.) Feltehetően a mai Tárnok utca kiszélesedő északi végén keresendő. A Jogkönyv leírása szerint a Káposztapiac a mészárszékek háta mögött helyezkedett el. Ez volt a kivégzések helyszíne, tehát közel kellett lennie a Tanácsházához is. (Részletesen ld. a Jogkönyv piaci rendtartásának elemzését és a heti piac leírását) Ld. Szt. György piac Keddhely 1320: ac in foro tertie ferie, quod in eadem civitate Budensi celebratur (MOL Dl 40389); 1532: in platea Kedhel (MOL Szőgyén-Marich cs. lt. 1532.) A Szt. György tér déli részén előforduló elnevezés, amely napi piac tartására utal. A 15. század elején keletkezett Jogkönyv szerint a németek heti piacukat a Szt. György kápolna és a tanácsháza között szerdán tartották. (Ld. Szerda) Egy 1320-ból fennmaradt oklevélben viszont a háromszori vásári kihirdetés helyszínei a budai Szombathelyen, a pesti piactéren és a budai Keddhelyen voltak. Rendkívül hiányos forrásadottságaink mellett csak megkockáztathatjuk a feltevést, hogy a németek hetipiacát a 14. század elején még kedden tartották és a Szt. György kápolna felépülte előtt a későbbi, szerdai piacok helyétől valamivel délebbre terült el. Feltehetően a helynév szívós továbbélésére, mint a hetipiac létére utal a Keddhely kifejezés 16. század közepi említése. A Szombathely, illetve a régi Zsidó utca esetében is ismerünk hasonló példákat. Ld. Szt. György piac, Szerda 291 NAGY 1971a. 87.