Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

Nagy Lajos király felépíttette közepén a Szt. György kápolnát. A kápolnához igazodva észak és dél felé is megjelenik a későbbiekben a név. A tanácsház és a Szt. György kápolna közötti területet a 15. század elejére már beépítették. Ezzel is magyarázható, hogy a Szt. György piaccal párhuzamosan ismert a Szt. György utca elnevezés is, mégpedig az egykori piactér mindkét szélén, vagyis a mai Tárnok utcában és az Uri utca déli szakaszán is. (1444) A kápolnától északra a Szt. György piac név azonban csak a mai Tárnok utcában figyelhető meg. A későközépkorban ugyanis a Boldogasszony plébániatemplom és a Szt. György kápolna között tartották a németek hetipiacát. A Szt. György kápolnától északra, a hetipiac területén az elnevezés keveredik a piac egyéb elnevezéseivel, míg a kápolnától délre, a Szt. János és a Zsidó kapuk mellett kizárólagos. Ez az átlagos budai utcáknál valóban jóval szélesebb térség, amely a városkapuktól a tanácsházig (és a Boldogasszony plébániatemplomig) tartott, továbbra is viselte a budai piac, vagy a város piaca nevet is, és erre vonatkoztatható a Széles utca elnevezés is. A piactér a törökkorban is megőrizte jellegét, a Marsigli-féle térkép tanúsága szerint a városkapuktól a Bűjük dzsámiig (Boldogasszony plébániatemplomig) terjedő területen volt a bazár, a bedesztán (fedett elárusítóhely) és a csársu (élelmiszerpiac).

287 Nem változott a helyzet a város visszafoglalása után sem, az első telekösszeírás Haupt Platz-nak^ Fő térnek nevezi a kapuktól a plébániatemplomig érő térséget. A Dísz tér, Parade Platz elnevezés csak 1728-ban tűnik fel először. 288 Ekkorra azonban már lebontották a törökkori Orta dzsámivá átalakított Szt. György kápolnát, amelynek mind neve, mind helye is lassan feledésbe merült. Buda középkori egyházi emlékeit elsőként számbavenni próbáló ágostonrendi szerzetes, Schier Xistus már tévesen határozta meg a kápolna helyét a királyi palota szomszédságában, tévedése máig ható zavart okozott a budai utcanevekben.

289 A királyi palota előtt a 18. század végére lassanként kiformálódó teret Schier nyomán kezdték el a régi nevet hibásan felújítva Szt. György térnek nevezni. Ezt vette át a 19. század helyrajzi irodalma, míg végül Némethy Lajos a század végén tisztázta a történész szakma számára a kérdést.

290 A helynév azonban addigra szívósan meggyökerezett a téves helyszínen, és ma is, a tér épületei nagy részének elpusztulása után is használatban van. Ld. Szt. György kápolna, Keddhely, Szerda, Kalmár utca, Patikáros sor, Zsemlyeszék, Mészárszék, Tikszer, Nyírő utca, Mindszent utca Szt. György utca Ld. SzL György piac Hátsó utca 1454: in platea Posteriori (MOL Dl 14833); 1462: in platea Posteriori (MOL Dl 15766); 1466: in platea Posteriori (MOL Dl 16355); 1479: in platea Posteriori (MOL Dl 18202); 1499: in platea Posteriori (Eszt. k. m. lt. 53-3-20, MOL Df238104); 1501 : in Posteriori platea Omnium sanctorum (Eszt. k. m. lt. 53-3-21, MOL Df 238105); 1503: in platea Posteriori (MOL Dl 46636) A mai Uri utca Szentháromság utca és Dísz tér közötti szakaszára használt elnevezés, amely a Nyírő utcával megegyezik. Egyes esetekben Mindszent utcának, vagy Szt. György utcának is nevezték. Meghatározását az utcaszakasz nyugati oldalára lokalizálható ingatlanok segítségével végeztük el. A Hátsó utca elnevezés a piactérről nézve nyeri el értelmét, a mai Tárnok utca kiszélesedő egykori piactere mögött találjuk a vele párhuzamosan futó Hátsó utcát. Ld. Mindszent utca, Nyírő utca, Szt.György utca Szt. János utca / St. Johannes Gasse 1346/1347: in vico sancti Johannis evangeliste (MOL Dl 100032); [1403-1439]: Jtem von huet des tores vnd turnes in sand Iohannes gassen (Ofner Stadrecht X/D); [1440]: in platea sancti Joannis (DAP 50); 1503: in platea sancti Johannis ewangeliste (MOL Dl 100026); 1539: in platea sancti Joannis ante claustrum fratrum minorum de observantia beati Francisei confessoris (MOL Károlyi lt. 8-13, Károlyi HL 215.) 287 FEKETE-NAGY 1973. 346. 288 NAGY 1971a. 82. 289 SCHIER 1774. 290 NÉMETHY 1885.