Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

ségét, a patikáros, posztómető és kalmár boltok, a zsemlye- és mészárszékek sorát nem határozhatunk meg más helyet a tanácsháza számára, mint az újkori Városháza telektömbjét.

270 Ld. Szt. György tér, Szt. György utca, Patikáros sor, Elevenhalszer, Mindszent utca Városi konyha / Küche [1403-1439]: zw der alten kuchen (Ofher Stadtrecht 155); 1505: Petrus Worga ex opposito Zywcz Michael

... Petrus Worga circa Zabo István... Stephanus Zabo in cimiterio beate virginis (MOL Dl 38658); 1510k: Matthias Zabo penes coquinam civitatis.

.. Matthias Zabo in domo carnificium ... Sebastianus Caplar in domo coquine civitatis.

.. Petrus Worga penes coquinam civitatis ... Stephanus Zabo in cimiterio (Veszp. Érs. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608) A városi konyhát a Budai Jogkönyv meghatározása szerint mészárszékek közelében, a Káposztapiacon kell keresnünk, amelyet a mai Tárnok utca északi végén a nyugati házsorban, vagyis a tanácsházához igen közel határozhatunk meg. (Ld. a Jogkönyv piaci rendtartásának elemzését) Ezt támasztják alá a bordézsma jegyzékek helyrajzi adatai is. Szabó Mátyást a városi konyha mellett írták össze a mészárosok céhének házában. A céh ház a Patikáros soron Komád Gündelwein házának szomszédságában ismert, a Boldogasszony plébániatemplomhoz közel. (1462. IX. 1.) Varga Pétert szintén a városi konyha mellett jegyezték fel Szabó István házának környékén, akinek házát a Boldogasszony egyház temetőjében állónak mondták. Mindkét helyszín a tanácsházához közel helyezkedik el. Ld. Szt. György utca, Mindszent utca 5. UTCÁK, TEREK A mai Vámegyed - a középkori Castrum utcahálózatának elnevezéseit ma már meglehetős biztonsággal lehet rekonstruálni. A nagyobb utcák neveit a szakemberek egységesen magyarázzák. Köszönhető mindez egy lassú tisztázó folyamatnak, amely az okleveles források mind szélesebb körű megismerése révén Rupp Jakab és Kubinyi András munkássága között eltelt közel száz év alatt dolgozta ki a megoldást. Még hatvan évvel ezelőtt is alapvető tévedések, tévesen magyarázott utcanevek jelentek meg a helyrajzi munkákban.

271 A középkori utcák elnevezéseinek egyike sem maradt meg folyamatosan a város lakosainak emlékezetében. Az utcanevek azonosítását a középkor óta változatlan utcahálózatban, az egyházi intézmények ismeretében, a plébánia határjárások, a Verancsics-féle Memoria rerum és Hans Dernschwam leírásai, a dézsmajegyzékek, valamint az ingatlan ügyletekről kiállított oklevelek segítségével végezhetjük el. 1. Verancsics Antal hagyatékából került elő az az emlékirat, a Memoria rerum, amely az 1541-ik esztendőnél részletesen elbeszéli a város török kézre kerülésének eseményeit. A leírás szerzőjét nem ismerjük, de pontos helyi ismeretekkel rendelkezett, mert aprólékos megfigyelései a szemtanú hitelességével íródtak.

272 Az augusztus 29-én a városba bevonult janicsár csapatok felállítását így írja le: ,JLogy oztán felírtek volna, valának az janicsárok több három ezernél, és mert az kaput is, kit szombatinak mondanak, nyitva találának, és senki ellenek meg nem álla, mindjárton el beminínek, Szent Gyergy piaca feli, ki Budán fű piac vala. 270 NAGY 1971b. 351-363; KUBINYI 1965. 142. 271 Az utcarendszer tisztázása összefüggött a templomok helyes meghatározásával. Először a Szt. György utca eredeti helyét sikerült meghatározni, a Szt. Mária Magdolna, Szt. György és Szt. János templomok megfelelő azonosításával, amely Rómer Flóris és Némethy Lajos érdeme volt. (RÓMER 1877, NÉMETHY 1885) Az 1940-es évekig mégsem történt meg a középkori utcarend megnyugtató tisztázása. (Ld. GÁRDONYI 1936. tévedéseit.) Az utcák pontos meghatározását Pataki Vidomak köszönhetjük, akinek ez a munkája kéziratban maradt, mégis alapvetően befolyásolta a későbbi kutatást. (PATAKI 1942. és PATAKI Kézirat) 272 Memoria 1981. 138.