Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
vezeték nyomvonalának kiásása közben, a mai Palota út Dísz tér előtti torkolatában, már a Vámegyed területén, az úttest alatt felszínre kerültek az egykori kéthajós épület maradványai. Eszerint a zsinagóga közvetlenül a Zsidó kapu déli oldala mellett épült fel és az egykori Szt. György utca 12. számú telken helyezkedett el. 267 (33. kép) Ld. régi Zsidó utca, Zsidó kapu Zsinagóga 1462: super facto domorum Sinagoge et Jacabhaza (MOL Dl 64385, MZSO VTJL 59. sz.); 1526: area superius usque synagogam Iudeorum se extendentia (ÖStA, HHStA, Reichshofkanzlei, Reichregistraturbücher Ferdinandi 1.1- 83 r ) A későbbi zsidónegyed kéthajós zsinagógáját a Táncsics Mihály utca 23. szám alatt, közvetlenül az egykori belső városfalhoz építve találta meg a régészeti kutatás 1964-ben. (34. kép) Az 1462-es említés valószínűleg már erre az épületre vonatkozik, mivel a zsinagóga - az egyik falpilléren feltárt héber felirat olvasata szerint - 1461-ben épült. 268 Ez a zsinagóga Mendel Izrael zsidóprefektus háza közvetlen szomszédságában emelkedett. (1526) Műemléki falkutatás tárta fel a késői zsidónegyed egy másik imaházát a Táncsics Mihály utca 26. szám földszinti helyiségében. 269 /,^, régi Zsidó utca, Zsidó utca. 4. TANÁCSHÁZA Tanácsháza / Rathaus 1397: in serié Apatecariorum (!) ex opposito pretorii (Eszt. k. m. lt. 50. „Ad acta lectoralia Tit. XII. Nr. 4.", BTOE III. 239. sz.); [1403—1439]: Jtem Von huet des rathaus..., ... vor dem Rathaus auf dem platz..., ...dy glocken auf dem Rathaus (Ofner Stadtrecht X/D, 32, 58,64); 1441: sub domo consilii (Eszt. Prim. lt. U 46, MOL Df249009); [1458]: bevivék őtet Bódogasszony egyházába. Es mikoron a tanácsház előtt elmenne (HELTAI 1980. 273); 1489: in domo consulatus nostri (Dl 8842); 1491: non longe a pretorio civitatis (Eszt. k. hh. lt. 18-7-2, MOL Df 208831, MZSO XH. 2/9. sz.); 1505: Laurentius Varga prope Tanaczhaz (Dl 38658); 15 10k: Ioannes Racz in teatro ex opposito consistorii... relicta Iohannis Worga ex opposito consistorii penes Stephanum Dayka (Veszp. Ers. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df200608); 1511: ante domum liberam civium eiusdem civitatis nostre Bwdensium in vico Elewenhalwchaya vocato sitam (Révay es. lt. Iure in Blatnica 7-6, MOL Df 259412); 1514: in pretorio sive domo consulatus civitatis Budensis (MOL Dl 22637); [1541]: perlengérnél, és az tanácsháza táján {Memoria 1981. 56); [1555]: In der herren Fugger haus wont der türkisch schaczmaister, vor dem hause bis zum stathause ist ein hulczener ros stall gepawt. (DERNSCHWAM 1923. 271) A középkori tanácsháza az újkori városháza épületének helyén keresendő a mai Szentháromság utcában, bár pontos kiterjedése, középkori építéstörténete még nem tisztázott. Első említése csupán 1398-ból ismert, amikor egy a Patikáros soron lévő házat említenek meg a tanácsházzal szemben. A Budai Jogkönyv [1403-1439] és az 1510 körüli bordézsma jegyzék a tanácsháza helyét a város terén (azaz a Szt. György piacon) jelöli meg. Mátyás trónraültetésére Heltai krónikája úgy emlékezik, hogy a királyt a város kapujából a tanácsháza előtt vitték el a Boldogasszony-plébániatemplomba. [1458] Hasonlóképpen a budai tanács 154l-es árulása kapcsán a Memoria rerum leírja, hogy a Boldogasszony egyház temetőjében lévő kis kapun beengedett németeket a pellengér és a tanácsháza táján álló őrszem fedezte fel. 151 l-ben koromházi Korom Istvánra és Bálintra támadtak fegyverrel a tanácsháza előtt (domum liberam civium eiusdem civitatis) az Elevenhal utcában. Hans Dernschwam a Mindszent utcai Fugger ház elé a törökök által épített lóistállóról ír, amely egészen a tanácsházáig elért. A felsorolt forrásokból kikövetkeztethető, hogy a tanácsháza a város terén állt és a 16. században már biztosan homlokzattal rendelkezett mind a Boldogasszony-templom felé (vagyis a mai Tárnok utcára), mind pedig a Mindszent utcára, illetve annak Elevenhalszemek, vagy Elevenhal utcájának nevezett szakaszára (azaz a mai Uri utcára a Szentháromság utca torkolatánál). Ismerve a piactér beépítettVégh András közöletlen leletmentése, 2005. Scheiber Sándor olvasata és értelmezése szerint. SCHEIBER 1983. 83-85. PAPP 1970. 205-225; ZOLNAY 1971. 271-282; ZOLNAY 1987.
