Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

apácakolostor állhatott.

254 Eszerint a romos maradványok még utaltak ekkor is a hajdan volt egyházi épületre. De a ma még fennálló középkori maradványoknak is tulajdomthatunk jelentőséget. Az Úri utca 33. déli határfala szokatlanul vastag falazat, két emelet magasságban áll ma is, az utcai homlokzatnál sarokarmirozással van ellátva. (31. kép) A sarok utcai homlokzatra forduló oldalán az első emeleti párkány magasságában gótikus vakmérműves fríz részlete őrződött meg, a második emeleten a LT. Világháború pusztításai előtt még megvolt egy csúcsíves ablak maradványa. Az épület udvari homlokzatán, az északi oldalon egy másik gótikus csúcsíves ablak található. Ezek az apró jelek megengedik azt a feltevést, hogy a Mindenszentek kápolna maradványait a mai Uri u. 33. számú telken keressük. (Ld. alább az 144l-es plébánia határjárás elemzését) Ld. Mindszent utca, ? / türlespey allen heiligen Szt. Pál kápolna [1490]: eodem patre nostro sanctissimo Bude in capella sua propter regni disturbium pausanti... (FSzK B 0941/271 fol. ll

v

) A pálos rend központi kolostorának, a Buda felett, másként a Nándor hegyen épült Szent Lőrinc kolostornak budai házát Szt. Pál házaként, illetve a pálosok nagy házaként emlegették a kortársak. (Ld. Szt. Pál utca - nyugati oldal /Szt. Miklós utcai 3.7.25. számú ingatlan) A házhoz kápolna is tartozott, amelynek emlékét Hadnagy Bálint pálos szerzetes örökítette ránk 1511-ben kinyomtatott könyvében.

255 A Remete Szent Pál ereklyéjénél történt csodákat összeíró szerző nem csak a kolostorban található díszes síremléket felkeresőkről tudósított, hanem olyan eseményekről is beszámolt, amelyek Budán történtek meg Szt. Pál kápolnájában, ahol az ereklyét az ország zavaros közállapotai miatt őrizték. Emlékeztemünk kell arra, hogy Nagy Lajos király 1381-ben azért adományozta a pálosoknak a korábban királyi rezidenciaként szolgáló ún. Kammerhofot, hogy ott a szerzetesek veszély esetén is biztonságos helyen őrizhessék a rend védnökéül tisztelt első remete Velencétől megszerzett test-ereklyéjét. A királyi házat néhány évtized elteltével, 1420 körül a pálos rend elcserélte Ciliéi Hermannal, annak budai házára, ez lett a most tárgyalt, Szt. Pál házaként is nevezett épület. A Régi királyi ház rendelkezett kápolnával (ld. Szt. Márton kápolna), és a pálosoknak az ereklye méltó őrzéséhez az elcserélt másik házban is kápolnára volt szükségük. Erre a következtetésre magunktól is eljuthamnk, ám hogy ez valójában is így történt, arra Hadnagy Bálint munkája adja meg a bizonyosságot. Elbeszélése szerint a Mátyás király halálát követő időszakban a szent testét a budai házban őrizték, és négy esetet ír le, amely a házban történt, vagy amely után idejöttek, hogy Szt. Pál ereklyéje előtt hálát adjanak. Két esetben említést tesz a kápolnáról is.

256 A szövegből azt már nem tudhatjuk meg, hogy az épület melyik részén volt a kápolna, de feltételezhetjük, hogy önálló bejárattal bírt az utcára. Erre utal a Szt. Pál utca elnevezés, hiszen minden egyéb olyan esetben is, amikor az utcát egy szentről nevezték el, egy, a környezetétől jól megkülönböztethető egyházi épület volt a névadó. A kápolna épülete - legalábbis felismerhető formájában - nem élte túl a török hódoltság 145 évét. Emlékét a pálos rend történetírói ugyan fermtartották, de más adatokkal vegyítve pontatlan képet örökítettek az utókorra. Már a középkor végén Gyöngyösi Gergely úgy tudta, hogy I. Lajos 1381-ben egy bizonyos Czilingh gróf házát adományozta Budán a szentlőrinci kolostornak, összemosva ezáltal az 1381 -es királyi adományt - amely a Kammerhofra vonatkozott - a későbbi ingatlancserével, amely Ciliéi Hermann egykori házátjuttatta a pálosok birtokába.

257 Hadnagy Bálint műve révén a Szt. Pál kápolnáról is tudhatott az utókor, amely az adatokat összegezve már úgy tudta, hogy 1381-ben egy nagyszerű házat és Szt. Pál nevére szentelt templomot adományozott a király a rendnek. Ehhez utóbb újabb adalékként járult az 1415-ben Budán elhunyt boldog Dominici János ragusai érsek és pápai követ temetkezési helyének félreértett magyarázata, a szentlőrinci kolostor helyett a budai váralját jelölve meg, amely által már 254 NAGY 1971. 96. ,JZ 72. Ain Haus in der herrn gössen; hat schlechts gemeür, gwölber und verschütte Keller soll vor alters ein Frauen Kloster gewesen sein.'''' 255 SARBAK2003. 256 SARBAK 2, 3, 4, 57. 257 GYÖNGYÖSI 1988. 77,185.