Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

Johans Closter (BORSA 1959. 304); 1514: ad claustrum religiosarum dominarum beginarum Bude, ex opposito fratrum ordinis sancti Francisei de observantia fundatum (MOL Dl 106083 Prot. Bud. 228-229); 1541: S. Johannes Parßser Closter (RÓZSA 1963. Kat. 1); 1563: gewohnet bey St. Joannes. Das ist der Barfüsser Mönch Kloster (DERNSCHWAM 1957. 461) A mai Várszínház és Sándor-palota helyén emelkedett ferences templom és kolostor maradványait 1971-1972 és 1994—1998 között régészeti kutatás tárta fel.

237 (29. kép) A ferences kolostor a város alapításával közel egy időben keletkezett, pontosabban nem ismert időpontban. A város korai történetében játszott kiemelt jelentőségét jelzi, hogy III. András király temetkezési helyéül választotta. [1301] A 15. század közepén a rendi reformok innen indultak ki, falai között lakott egy időben Marchiai Szt. Jakab és Kapisztrán Szt. János is. 1444-től a magyarországi obszerváns rendtartomány központja lett, ahol hittudományi főiskola is működött.

238 A törökkorban a templomot a pasa dzsámijává alakították, a déli oldalán lévő kolostor azonban romba dőlt, helyére a város visszafoglalását követően két kaszámyaépületet emeltek. 1686 után rövid jezsuita birtoklást követve a templomot és az északi oldalán lévő Pasa-palotát 1693-ban a karmeliták kapták meg. A romokat ekkor a kisebb Szűz Mária templom maradványainak tartották, ezért a karmeliták vitába keveredtek az újra feléleszteni kívánt Szűz Mária (és Szt. Zsigmond) prépostsággal, ám a karmeliták birtokon belül maradtak. A helytörténetírás ettől fogva a templomot tévesen a kisebb Szűz Mária egyházzal azonosította, a középkori ferences kolostort pedig a Szt. Mária Magdolna plébániatemplom helyén kereste.

239 Csupán a 19. század végén vetette fel a Schön-féle metszet megismerése után Rómer Flóris a látkép és okleveles források alapján, hogy a ferences kolostor a Szt. János kapu közelében emelkedett.

240 Vele egyidőben Némethy Lajos határozta meg újra helyesen a középkori ferences kolostor templomának pontos helyét.

241 A kolostor fekvése azonban ezután is kérdéses maradt, végül a Sándor-palotában az 1990-es években végzett feltárásokon sikerült megtalálni maradványait. Mind a kolostor előtt húzódó utca, mind a közeli városkapu nevét a kolostor után kapta. Ld. Szt. János utca, Szt. János kapu, ferences beginakolostor Szt. László kápolna 1334: capella... sub honore et vocabulis sanctorum Stephani, Ladislai et Emerici regum ac beati Francisei confessons et sanctorum undecim millium virginum nec non beate Elene (MREVll. 85); 1344: capellam... iuxta cimiterium parochialis ecclesie beate Marie virginis (MREV B. 105); 1347: rector Capelle comitis VTwengy bone memorie in honorem sanctorum regum Stephani et Ladislai beatorum ac sanctissimi ducis Emerici dedicate (CDH LX/1

.557); 1435: Paulum presbiterum natum de Buda, capellam sancti Ladislai de castro Budensi regentem (Eszt. k. m. lt. 45-2-15, MOL Df 237442, BTOE III. 1105. sz.); 1436: magister Albertus rector altaris beati Ladislai regis in ecclesia beati Emerici ducis in cimiterio beate Marie virginis (MOL Dl 12950, BTOE IB. 1157. sz.); 1447: rectoratu (!) Capelle sancti Ladislai regis ad latus ecclesie parochialis beate Marie virginis... constructe (MOL Dl 14054); 1454: Iohannes rector Capelle beati Ladislai regis in cimiterio parochialis ecclesie beate Marie virginis de castro seu civitate Budensi (Veszp.k. hh. lt. Instr. reg. Famil. 35. In caps, sub Ht. B, MOL Df 229870); 1469: Andreas rector altaris sancti Emerici ducis in capella sancti Ladislai regis super cimiterio dicte ecclesie beate virginis in Buda fundate (MOL Dl 50563); 1519: in capella beati Ladislai regis et confessoris in cimiterio ecclesie beate Marie virginis in civitate Budensi fundate sita a parte videlicet orientali eiusdem ecclesie beate Virginis (MOL Dl 23222); 1519: Capelle sancti Ladislai regis ad latus ecclesie parochialis beatissime virginis Marie in civitate Bwdensi constructe (MOL Dl 23227, 23228); 1521: in quadam capella sancti Ladislai regis sita in cimiterio parochialis ecclesie beate Marie virginis Budensis (MOL Dl 25308); XVI. sz. e: Capelle sancti Ladislai regis in cimiterio eiusdem ecclesie [beate Mari virginis] fundate (Eszt. Főszék. kvt. Ms. IL 507. f. Nyasi formuláskönyv 226\ MOL of 281416). Wulving cornes, budai esküdt, pénzverő kamaraispán kevéssel 1334 előtt alapította a kápolnát a Boldogasszony egyház temetőjében a három magyar szent király, Szt. Ferenc, a tizenegyezer szűz és 237 ALTMANN 1973. 82-87; GEREVICH 1973.40; ALTMANN 1994. 143-148. 238 GYÖRFFY 1973. 303-343; KUBINYI 1973. 77,188. 239 RUPP 1868.110, 120-126. 240 A Schön-féle metszet: RÓZSA 1963. Kat. 1; RÓMER 1877. 49-59. 241 NÉMETHY 1878; NÉMETHY 1885. 1-8, 65-67,289-296.