Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

előtt, és a kaputoronytól két párhuzamos fal között vezetett az út a külső városfalon nyitott kapuhoz.

218 A törökkor elbeszélő forrásaiból tudjuk, hogy már János király idejében két olasz módra készített bástyát építettek a kapu két oldalán a külső városfalak elé. Később ezen bástyák vonalában épült fel a törökök idején a teljes északi oldalon a harmadik várfal, amely a kaputól nyugatra a mai várfalat alkotja, keleti részét a múlt században lebontották. A harmadik fal vonalában újabb kapu készült. A törökkor végén az eredeti középkori kaputorony már magányosan állt a kapuerődítmény végén, mivel a hozzátartozó belső városfal elvesztette jelentőségét és lebontották. A középkorban a kapun át Szombathelyről, a váralja Tótfalu városrészén keresztül a Tótfalu kapuhoz, illetve a Taschental kapuhoz vezettek utak, amelyeken át az Óbudáról Fehérvárra vezető országútra, illetve a hegyek között fekvő szőlődűlőkbe, Nyékre, Hidegkútra, vagy a szentlőrinci pálos kolostorba és Felkeszire lehetett jutni. Ld. Szombathely, Tótfalu Zsidó kapu / Juden Tor [1307]: per portam que est iuxta synagogam Iudeorum (SRHl. 485); [1403-1439]: Jíem Von huet des tores vnd turnespey der alten luden gössen (Ofner Stadtrecht X/D); [1403-1439]: Von der huet der Iudenn Turnn (Ofiier Stadtrecht 240); 1394/1429: in platea Iudeorum in Buda versus vineas.

.. a parte vero porte Iudeorum (Eszt. k. m. lt. 72-1-2, MOL Df 238316, BTOE IB. 179. sz.); 1454: in platea sancti Georgii martiris directe penes portam Iudeorum (Veszp. k. hh. lt. Instr. Reg. Farn. 35. in caps, sub lit. B, MOL Df 229870); 1503: extra portam Iudeorum (E. KOVÁCS 1988. 159

r

); 1505: Ioannes Kapunallo ad portam Sido (MOLD1 38658); 1510k: Ioannes Worga prope Sidokapw... Ioannes Zabo Brassay in platea sancti Georgii... prope Sido Kapw (Veszp. Ers. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608); 1541: a porta Iudeorum usque ad turrim arcis nomine Bwszwgan (MOL Nádasdy Misslis 35. es.); 1541: Zsidókapu (Memoria 1981. 67); [1555]: Am Juden thor (DERNSCHWAM 1923. 270); A mai Dísz tér nyugati oldalán, a Szt. György utca torkolatánál állt kapu, amely a törökkorban a Mező kapu, majd az újkorban a Fehérvári kapu nevet viselte.

219 Középkori nevét a város korai zsidónegyedéről nyerte, amely a kapu közvetlen szomszédságában, a mai Szt. György utcában terült el. Helyét egyértelműen kijelölik a kapu mindkét oldalához épült ingatlanokra vonatkozó okleveles források és a törökkor elején készült ostromleírások. (1394/1429, 1454, 1510, 1541.) A kaputornyot és az előtte álló védműveket a 16. század közepétől kezdve számos látképen ábrázolták, a 17. század végétől kezdve pedig ismerjük alaprajzát a korabeli térképekről. Rendelkezésünkre áll néhány részletes felmérés és ábrázolás is.

220 Eszerint a kapu egy természetes völgytorkolat végén álló négyzetes kaputornyon át vezett eredetileg a városba. A kaputorony a belső városfalhoz csatlakozott, a falak visszakanyarodtak a völgy végéhez hátravont toronyhoz. Régészeti megfigyelések szerint a kapu déli oldala mellett közvetlenül emelkedett a város legkorábbi zsinagógája.

221 A kapu bejárata felett Buda város címereit helyezték el.

222 A városnak ez az egyetlen kapuja nyílott egyenesen a mezőre, és ezért már a középkorban tovább erődítették. Feltehetően a 14. század végén külső kapu épült a kaputorony elé, erre utal a külső városfal feltárt falszakaszának iránya.

223 A legkorábbi látképekről tudjuk, hogy a kapu déli oldalán, magát a kaput is eltakaró nagyméretű ágyútornyot építettek a várfalak elé, amelynek maradványai máig feltáratlanok. Építése a párhuzamok alapján feltehetően a 16. század első felében, esetleg a 15. század végén történhetett. Ezt az ágyútornyot vették körbe a törökök az 1540/1550-es években egy köpenyfallal, majd a tornyot lebontva rondellává építették át az erődítményt az 1660-as években (Kászim pasa bástya, majd VÉGH 1997. 298. A rekonstruált kapu ennek a kapunak a helyén áll, a középkori kapu ettől hátrébb emelkedett, városfelőli belső sarkához a Bécsi kapu tér 1. sz. épület csatlakozott. Budapest Műemlékei 1955. 215, 580; VÉGH 1997. 296. Ld. pl. a Marsigli-féle, a Hauy- és de la Vigne-féle térképeket, valamint egy 1723-ból származó felmérést. (GERŐ 1956. 261-278.) Legkorábbi látképe: 1541 - Erhard Schön metszete (RÓZSA 1963. Kat. 1), továbbá: 1686 - Fontana-Nessenthaler metszete (RÓZSA 1963. Kat. 27). Végh András közöletlen leletmentése, 2005. A 16. század elején készült címerek a kapu bontása során kerültek a Magyar Nemzeti Múzeumba. Ma a Budapesti Történeti Múzeum várostörténeti állandó kiállításán láthatók. Leltári számuk: BTM-KO 661, 662. Ez a kapu feltehetően azonos a látképeken és a térképeken ábrázolt első kapuval a kaputorony előtt. A külső városfalat a Szt. György utca nyugati oldalának 1998-2000 között folytatott ásatásain tártam fel. VÉGH 2003b. 183-184.