Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

Fehérvári bástya, elkészült 1667/1668-ban).

224 A rondellához ekkor már négyszeres kapu csatlakozott. A középkorban a kapu a Szt. György piacról és a zsidó negyedből közvetlenül vezetett ki a városból a Fehérvárra tartó országút felé és a szőlőkbe, vagy Alhévízre és a pesti rév irányába. Szerepe igencsak felértékelődött a királyi palota nagyszabású kiépítése és az udvar Budára költözése után, mivel a legkönnyebben rajta keresztül lehetett megközelíteni a palota főbejáratához vezető utcát. A királykoronázások, királyi esküvők és követek érkezései alkalmával tartott ünnepélyes bevonulások mind a Zsidó kapun keresztül léptek a város területére. Ld. régi Zsinagóga, régi Zsidó utca, Szt. Zsigmond utca Ismeretlen nevű kapu 1441 : ad quandam viam de ipsa civitate nostra inter eandem antiquam domum regiam et domum condam Frank wayvode versus predictam ecclesiam sancti Petri martiris tendentem (Eszt. Prim. lt. U 46, MOL Df 107530) Ezt az ismeretlen nevű kaput a plébániahatárok 144l-es leírása említi meg a Régi királyi ház és a néhai (Szécsényi) Frank vajda háza között. Pontosan kijelölhetjük helyét, ha figyelembe vesszük a Hunfalvy utca 8. számú telken Garády Sándor által feltárt középkori útrészletet, amely a várfalakon kívül a mai Táncsics Mihály utca 9. és 11. telkek határa felé vezet.

225 A kapu tehát a mai Táncsics Mihály utca kanyarjában all. számú telek szélén állt közvetlenül a Régi királyi ház szomszédságában.

226 Amint arra H. Gyürky Katalin rámutatott a város korai helyrajzában fontos szerepet játszhatott, hiszen a város központját, a legrövidebb úton kötötte össze a Szentpétermártir városnegyeddel és rajta keresztül Felhévízzel és Óbudával. Esetleges azonosítása a korai Szombat kapuval kizárható.

227 Ld. Régi királyi ház, Zsidó utca Türl bei Allerheligen [1403-1439]: Jtem Von huet des türles pey allen heiligen (Ofner Stadtrecht X/D); 1505: Nicolaus Barberius prope Omnium sanctorum (MOL Dl 38658); 1510k: Nicolaus Barberius penes parvam portam (Veszp. Ers. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608) Gyalogkapu, amely a mai Nőegylet utca végén nyílott. A Jogkönyv megemlékezik őrségéről, a dézsmajegyzékek pedig a mellette lakó Borbély Miklósról. A középkori Mindszent utcából Logodra lehetett innen lemenni. Ld. Mindenszentek kápolna, Mindszent utca Kisajtó / Pfortlein an der Stiegen 151 Ok: Jacobus Zewcz ex opposito Kysaytho (Veszp. Érs. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df200608); [ 1541 ] : az Bódogasszonycemiteriomon, szent Mihályfelöl az kis kaputfelnyittatá (Memoria 1981. 5 5); [ 1541 ] : az bódog asszony cinterimen az kis kapun (BORNEMISSZA 1857. 201); 1541 : das Pfortlein an der Stiegen (RATKOS 1966. 151-155); [1541]: paruam ianuam ex parte fluvii Ister adversus cimiterium beate virginis Marie (SZERÉMI 1857. 359) Gyalogkapu, amely a mai Halászbástya déli lépcsőjénél, a Jezsuita lépcsőnél nyílott a városba. A lépcső középkori eredetű, a Boldogasszony plébániatemplom melletti temetőből a kapun át vezetett a hegyoldalban folytatódó temetőbe és az ott emelkedő Szt. Mihály kápolnához. Itt lehetett a tanácsháztól és a plébániatemplomtól legegyszerűbben lejutni a váralja Szt. István városnegyedébe is. 1541-ben a budai tanács ezen az ajtón engedte be a Habsburg párt fegyvereseit, a jelszót nem ismerő német katonák azonban idő előtt lelepleződtek. Ld. Boldogasszony plébániatemplom, Szt. Mihály kápolna 224 VÉGH 1997.299. 225 GARÁDY 1943b. 403^138. 226 Ezzel kapcsolatban fel kell hívnom a figyelmet Zolnay László téves azonosítására. A Táncsics Mihály utca 9. szám alatt végzett feltárásain egy torony részletét tárta fel a barokk Lőportár épület északi oldalán, amelyet egyértelműen kaputoronynak nevezett. (ZOLNAY 1968. 51-52.) Az ásatási beszámoló és a közölt helyszínrajzok nem utalnak sehol sem kapura, a torony északi oldalán két nagyméretű támpillér látszik, a torony északi falán gyűjtőcsatornák egyesített kivezetőnyílását találták meg. Ez a torony semmiképpen sem azonosítható az 144l-es leírásban szereplő kapu helyével, hiszen az a Régi királyi ház és Szécsényi Frank vajda háza között helyezkedett el, ehhez a toronyhoz pedig csak a királyi ház udvarán keresztül lehetett eljutni. Zolnay téves meghatározását a későbbi szakirodalom kritika nélkül átvette. 227 H. GYÜRKY 1972. 44. Ld. 26. jegyzet.