Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

ezek a bővítmények még a külső városfal vonalán is túl terjeszkedtek.

207 Különösen a védett keleti oldalon tűnt el szinte a városfal a sokszoros átépítések folytán. A Szt. János kapu mindkét oldalán számos ilyen bővítményt figyelhetünk ma is meg egymáshoz elég közel. Tovább északra a Szt. László kápolnát találjuk belefoglalva a városfalba, majd a domonkos kolostor új épületei és bővítése álltak közvetlenül a sziklaperemen. Továbbhaladván az északi oldalon a mai Táncsics Mihály u. 9. számú telken a falköz teljesen beépült, a belső várfalat pedig bizonyos részeken teljesen lebontották.

208 Nem messze innen a belső várfalat zsinagóga építésére használták fel.

209 A hegyoldalon majorsági épületek álltak egészen a városfal közelében is.

210 Nem véletlen tehát, hogy a város első látképén, a Schedel-krónika metszetén, az amúgy meglehetősen sematikus és nehezen azonosítható városábrázolás semmiféle városfalat nem mutat a keleti oldalon. A nyugati oldal védelmét, úgy tűnik, fontosabbnak ítélték. A nyugati falat ábrázoló 1541-ben készült Schön-féle metszeten látható néhány olyan védelmi építmény, amely a 15. század végén, vagy a 16. század elején épülhetett a városfalhoz.

211 A metszeten jól látszik, hogy a Zsidó kapu belső kaputornya elé egy falszoros épült, feltehetően egy újabb kapuval, a kapu előtt pedig nagyméretű, négyzetes ágyútorony emelkedett.

212 A kapu két oldalán is egy-egy ágyúlőrésekkel ellátott négyzetes torony látszik a külső fal előtt. Mindezen részletek feltárása még a jövő régészeti kutatására vár. 2. VÁROSKAPUK Szt. János kapu / St. Johannes Tor 1396: a parte porte sancti Johannis (Eszt. k. m. lt. 46-1-6, MOL Df

237647, .SrOEBL 208. sz.); 1408: portam sancti Johannis.

.. a parte porte civitatis, porta sancti Johannis vocate (MOL Dl 9375, BTOE HI. 511. sz.); [1403-1439]: Jtem von huet des tores vndturnes in sand Iohannes gössen (Ofoer StadrechtX/D); [1403-1439]: Von der hut Ann sand Iohanns Turnn (Ofner Stadrecht 241); 1478: iuxta portam huius civitatis nostre Budensis sancti Johannis vulgariter appellatam (Erdődy es. galgóci lt. 37-1-3); 1503: in teatro sancti Georgii martiris penes portam sancti Johannis (Eszt. k. m. lt. 64-1-27, MOL Df 238172); 1526: prope portam sancti Johannis (MOL Dl 47697): 1541: penes portam sancti Joannis (MOL Kam. lt. Nádasdy Misslis 35. es.); 1541: Szent Jánoskapu (Memoria 1981. 67): 1541: az Buda kapuján, kit szent János kapujának hínak (BORNEMISSZA 1857. 198.) A mai Dísz tér keleti oldalán, a Színház utca torkolatánál állt, mára lebontott kapu, amely a törökkorban és az újkorban a Vízi kapu, majd Ferenc József kapu nevet viselte.

213 Középkori nevét a közeli ferences kolostortól, illetve az oda vezető mai Színház utca középkori Szt. János utca nevétől nyerte. Helyét egyértelműen meghatározzák a kapu mindkét oldalához épült ingatlanokra vonatkozó okleveles források. (1396, 1408, 1478, 1541.) A 17-18. században készült térképek és látképek tanúsága szerint a kapu négyzetes kaputornyon át vezetett, amely a hegyoldal természetes völgytorkolatának felső végén emelkedett.

214 A kaputorony a városfalak vonalánál kissé beljebb, hátravonva helyezkedett el, a város207 Például a keleti oldalon: Tárnok u. 11. 208 Szt. Mihály kápolna: GERŐ 1964/a. 389-393; domonkos kolostor: H. GYÜRKY 1981; Táncsics Mihály u. 9.: ZOLNAY 1967. 39-47; ZOLNAY 1968. 40-60. 209 ZOLNAY 1971.271-282. 210 Ilyen épület maradványainak részletét tárta fel Gero Győző a domonkos kolostor szomszédságában: GERŐ 1964/c. 317— 318. Az írásos emlékek is gyakran említenek épületeket a falak szomszédságában: 1398. XI. 25. - MOL Dl 8373; 1441.1. 3. - Eszt. Prím. lt. U.46; MOL Df 249009; 1485. IX. 5. - MOL Dl 19072. 211 A Schön-féle metszeten látható későközépkori ágyútornyokra Holl Imre hívta fel a figyelmet: HOLL 1981. 233. 2,2 Az ágyútorony valószínűleg a mai Fehérvári rondella belsejében található. Feltárás itt még nem folyt, de az ágyútornyot ábrázolja az 1598-as Zimmermann-féle metszet (RÓZSA 1963. Kat. 8.) is a rondella belsejében. 213 Bp. Műemlékei 1955. 215, 580. 214 Ld. pl. a Hauy-, de la Vigne- és Matthey-féle térképeket. Látképi ábrázolásai: 1600 körül - Ismeretlen mester gouache-a (RÓZSA 1995. 13. sz.); 1684 - d'HallartWenning metszetei (RÓZSA 1995. 22, 23. sz.); 1686 - Juvigny-Greischer metszet (RÓZSA 1995. 29. sz.); 1686 - Fontana-Nessenthaler metszet (RÓZSA 1963. Kat. 27.); 1730 körül - Mikoviny-Schmutzer metszet (RÓZSA 1995. 45. sz.)