Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
falak visszakanyarodtak ide. A 16. század vége óta, a törökök által készített elővédművel rendelkezett, ahonnan előbb palánk, majd a 17. század végétől kőfal vezetett le a Duna-parti vízműhöz. A középkorban a kapun keresztül a Szt. György piacról közvetlenül lehetett lejutni a Dunához, a váralja Szt. István városnegyedébe, távolabbra pedig a Szt. Péter martir negyedbe. Ld. Evangélista Szt. János ferences kolostor, Szt. János utca. Kreinfeld-i kapu 1302: a porta castri Budensis, que dicitur porta de Kereinfeuld usque ad pontem, qui est iuxta calidas aquas (Veszp. Érs. Lt. Dec. Bud. 9, 10, 11, MOL Df 200079, 200080, 200081) Egyetlen okieves említésből ismert kapu, amelyet a szakirodalom Kelenföldi-kapu néven említ. Ez az elnevezés vitatható, mivel a német Kreinfeld név a latin Minor Pest - Kispest megfelelője. Kelenföld azonban bizonyíthatóan a 14. század végétől kezdve egy falu neve volt a Gellért-hegy déli oldalán. (A kérdést bővebben ld. Váralja - Városrészek) Gerő László és Gerevich László tévesen azonosította a királyi palotának a déli rondella belsejében feltárt középkori kapujával. 215 Az 1302-ben készült határjárás során a kaputól az alsó hévizek melletti hídig mentek, ahonnan nyugati irányba felkapaszkodtak a püspöki nagydézsma gyűjtőhelyéhez, amely a fehérvári országút közelében terült el. Vagyis a mai helyrajz szerint a Vámegyedből elindulva a Tabán közelében egy hídon átkeltek az Ördög-árkon és felmentek a Nap-hegy oldalában valahol a mai Hegyalja út és Kereszt utca tájékán, majd továbbhaladtak egészen az Alkotás útig. Ebből következik, hogy a kapu feltehetően a város déli végén állt, ám a királyi palota későbbi építkezései a város déli végén az Árpád-kori városfalat jórészt megsemmisítették, ezért a kapu maradványait nem sikerült feltárni. Szombat kapu / Sambstager Tor 1332: de foro porte Castrabude (!) dicte diocesis quolibet die sabbati (MOL Dl 2712,^1 B. 500. sz.); 1380: in porta Zombathkapu vocata (MOL Dl 6726); 1397: extra portam Sabbati (Eszt. k. m. It. 50-Ad acta lectoralia Tit. XB. Nr. 4, BTOE III. 239. sz.); 1414/1436: prope portam Sombathkapu (MOL Dl 9512, BTOE III. 648. sz.); [1403-1439]: Jtem Von der huet des tores vnd turnespey sambstager margk (Ojher Stadtrecht X/D); [1403-1439]: Von den huttem auff dem Turn deß Sambsten tores (Ofner Stadtrecht 239. sz.); 1441: versus portam Sabbati (Eszt. Prím. lt. U.46, MOL Df 249009); 1459: penes portam Zombathkapw vocatam (MOL Dl 38821); 1461: extra portam Sabbati in vico Thotfalu vocato (MOL Dl 15623); 1505: Andreas Wamus prope Zombathkapw (MOL Dl 38658); 1510k: Iohannes Zabo ante Zombatkapw... ante portam Zombat (Veszp. Érs. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608); [1541]: Szombatkapu (Memoria 1981. 67); [1541]: ad Sabbatinam quoque portam, penes Judeorum piateam, qua ad Veterem Budam itur (ISTVÁNFFY 1724. 144) A Vámegyed északi részén, a mai Bécsi kapu téren, a Táncsics Mihály, Fortuna, Kard és Pettermann bíró utcák összefutásánál álló kapu középkori elnevezése, amely a törökkor óta a Bécsi kapu nevet viseli. 216 A kapu nevét a mögötte elterülő szombati hetipiac és a piac körüli városnegyed, a Szombathely után kapta. Helyét pontosan meghatározták a plébániahatárok 144l-es bejárása során. (Ld. a határjárás elemzését) Legkorábbi látképes ábrázolását és alaprajzát 17. százsa végi metszetekről és térképekről ismerjük. 217 A mai kapu 20. századi újjáépítés eredménye, az eredeti maradványok feltáratlanok. A térképeken megfigyelhetjük, hogy a középkori Szombat kapu négyzetes kaputornyon nyílott, amely a belső városfal vonalában emelkedett. A külső, 14. század végéről származó városfalak elhaladtak a kapu 215 VÉGH 1997.296. 2,6 Budapest Műemlékei 1955. 219, 580. Azonosításával szemben újabban Zolnay László (ZOLNAY 1968. 56-58.) nyomán H. Gyürky Katalin (H. GYÜRKY 1972. 44.) és Magyar Károly fogalmazott meg kételyt. (MAGYAR 1991. 95.) A Jogkönyv helymegjelölése és az 1441-es határjárás egyértelműen kijelöli a kapu helyét, (ld. a határjárás elemzését) ezért a magam részéről nem tartom valószínűnek, hogy a korábbi kaput áthelyezték volna. A mai Bécsi kapu régészeti feltárása egyértelműen eldöntheti a kérdést. VÉGH 1997. 296. 217 Ld. a Marsigli-féle török térképet, valamint a Hauy-, de la Vigne- és Matthey-féle térképeket. Látképek: 1686 - Ismeretlen német mester (RÓZSA 1963. Kat.), 1686 - Fontana-Nessenthaler (RÓZSA 1963. Kat. 27), 1686 - Juvigny-Greischer (RÓZSA 1963. Kat. 29).
