Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

és patikárosok, akik egyébként a város leggazdagabb polgárai közé tartoztak, általában szintén a piacté­ren, vagy annak a közvetlen közelében éltek az üzletekkel szemközti házakban, néha magában az üzletet magában foglaló épületben. A piachoz, elsősorban a hetipiachoz egyébként élelmiszeripari szakmák kötődtek. Mind a német, mind a magyar városrész piacán, sőt feltehetően a váralji Szentpétermártír városrész piacán is megtalál­hatók voltak a mészárszékek sorai. A német városrész piacán mellettük álltak a pékek „zsemlyeszékei", továbbá a halárusok, baromfiárusok és egyéb kofák megszabott árusítóhelyei, amelyek sok esetben kü­lönféle utcanevek forrásaivá váltak (Ld. Tikszer, Elevenhalszer - Fischmarkt, Krautmarkt stb.) 1110 Különleges helyzetű szakma volt az ötvösöké. Az ötvös munka, amely szorosan kötődött a pénzve­réshez és ezáltal a királyi regálé jogokhoz is, szigorú ellenőrzést kívánt. Szándékos szervezést kell sej­tenünk az egy utcasoron megjelenő ötvösmühelyek elhelyezése mögött, hiszen itt is a céhes ipar szigorú ellenőrzése indokolta az Ötvös utca létrejöttét, az itteni nagyszámú ötvös jelenlétét. Elhelyezkedésüket úgy tűnik, a városi pénzverőház befolyásolta, az azzal szemközti házsor viselte az Ötvös utca nevet, és itt mutathattunk ki nagyszámú ötvöst a későközépkorban. 1111 A céhek olyan erős szervezeti kötöttséget jelentettek, hogy olyan szakmák esetében is felismerhetünk egy utcaszakaszon jelentkező koncentrációt, amelyek helyének kiválasztására különösebb magyarázatot nem találhatunk. így például a Mindszent utca középső szakaszán feltűnően magas a német szűcsök ará­nya. Az Olasz utca Szombatpiachoz közel eső részén sok magyar szabót találhatunk, a Szombatpiacon pedig nagy számban éltek kádárok (pintérek). Ugyanakkor nem állíthatjuk, hogy ez minden szakma esetében így lett volna, sőt bizonyos szakmák szétszórva találhatók a város területén. Általánosságban igaz a hegyen épült városra, a castrum-m, hogy az itt található mesterségek nagy része a királyi udvar és az udvart látogató nemesség vásárló erejére támaszkodott. A már említett keres­kedelmi, mházati szakmák mellett magas az aránya a fegyvergyártás művelőinek (csiszár, nyereggyártó, sarkantyúgyártó stb. a Szt. György piac nyugati oldalán) és a luxusigények kielégítőinek (ötvös, ónkorsó­gyártó stb). A váralján sokkal magasabb volt a különféle mesterségek számaránya, mint a castrum-ban, ezt iga­zolják a bortizedjegyzékekben fennmaradt névsorok. Valójában a városi kézműves polgárság tekintélyes hányada itt élt. 1112 Sajnos adataink a legtöbb esetben elégtelenek ahhoz, hogy topográfiai következteté­seket tehessünk, csupán az utcanevek tájékoztatnak egyes szakmák elhelyezkedéséről. Nem véletlen, hogy bizonyos iparágakat a váralja folyóhoz közeli utcáiban találhatunk, mivel ezek a szakmák a vizet használták fel tevékenységük során. A német mészárosok céhe vágóhídját a Duna partján üzemeltet­te, a céhtagok kizárólag itt dolgozhattak. Lakóházaik is a vágóhíddal szomszédos Mészáros utcában emelkedtek. (Elárusítóhelyeikről már megemlékeztünk.) A víz nélkülözhetetlen volt a tímárok számára, csakúgy mint a csapóknak és a molnároknak. Mindhárom szakma emlékét utcanév őrzi. A fent emlí­tetteken kívül adat maradt fenn Takács utcára és Kerékgyártó utcára (amely feltehetően a Szekérgyártó utcával azonos). A városi lakosság jelentékeny, bár számarányában közelebbről nem ismert részét napszámosok, kü­lönféle szolgálatokból élők alkották. Őket ismerjük a legkevésbé forrásainkból. Ha nem álltak valakinek a szolgálatában és ezáltal nem részesültek szolgálatuk fejében szállásban, többnyire kénytelenek voltak szállásukért bért fizetni. Budán különösen a szőlőműves napszámosok, korabeli nevükön kapások lehet­tek sokan. Vizsgálatukra egyetlen forrástípus, a két dézsmajegyzék nyújt némi lehetőséget, azonban még ezen forrásaink sem tekinthetők teljesnek, hiszen csupán a szőlőbirtokos kapások neveit (ráadásul nem a teljes szőlőtermő területről) olvashatjuk benne. Ennek ellenére érdemes foglalkoznunk vele, mert a fő tendenciákra rávilágít, és némileg árnyalja a háztulajdonokról eddig összeállított képet. Ha megvizsgál­Ld. fent a hetipiac részletes elemzését. Részletes elemzését ld. Ötvös utca Ld. Broquiere sokat idézett megjegyzését, amely a Duna-parti városrészt kézművestelepnek jellemzi.

Next

/
Thumbnails
Contents