Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

más építménnyel növelni csak a tanács külön engedélyével lehetett.

1024 Az esővizek, és a szennyvizek elvezetéséről gondoskodni kellett,

1025 a kéményeket olyan magasra kellett építeni, hogy azok a szomszéd épületekben kárt ne tehessenek.

1026 Háztulajdonosok Budán Buda sajátos helyet foglalt el a magyarországi városok sorában, hiszen nagyságát, lakosságának számát és változatosságát nem csupán kedvező földrajzi adottságainak és a kereskedelemben betöltött vezető szerepének, hanem rezidenciális jellegének is köszönhette. Ebből következően szinte alapításától fogva jelentős mértékben helyet adott nem polgári eredetű, vagyis nemesi és egyházi tulajdonosoknak is. A budai háztulajdonosok természetesen elsősorban lakás céljából birtokoltak ingatlanokat, azonban a házak magas értéke más célú hasznosítási formákat is lehetővé tett. Egyházi alapítványok nagyszámban részesültek itteni ingatlanadományban, hogy előre kiszámítható, biztos jövedelmet biztosítsanak fenntartásukhoz. De a tisztán üzleti hasznosításra is alkalmat adott a nagy értékű budai háztulajdon, fedezetet nyújtott zálogügyletek, hitelfelvételek (ld. járadékkölcsön) számára. Nemesek, polgárok, egyházi testületek egyaránt kihasználták ezeket a lehetőségeket. A Cudar család például a 14. század végén rendelkezett saját szállásnak otthont adó házzal, vásárolt egyházi alapítványa dotációjára ingatlant és szerzett seu secessus, quod ipsi Iohannes doctor cum matre sua in curia domus huiusmodi per eosdem nobis vendite, sub et iuxta radicem parietis et fundamenti domus ipsorum hereditarie fecerant, in totum repleatur, nec futuris temporibus unquam possit latrinám seu secessus huiusmodi sub aut iuxta fundamentum parietis domus ipsorum fieri aut constitui sine voluntate permissione et annuentia eorundem et successorum ipsorum." (PRTlll. 204. sz.) „Das keiner sein Hauss weitern soll gegen der Gassen ohne Erlaubnus des Richters. Item so einer ein Hauss hat und sich dasselbige Hauss gegen der Gassen zuweittern unterstünde, also das es der Nachbar Heuser übertreffe und scheinete also das Ansehen der Gassen durch das gemachte Gebeu verhindert zu sein ihre Verwilligung des Richters und der Geschwornen, soll ers mit nichten Macht haben zuthun, noch können. " (MERTANOVÁ 1985. 173-174); „...si quis domum habens, et ipsam domum versus plateam ampliare niteretur, ita quod domus vicinorum excederet, et adspectus platearum tolleretur, ac ipso aedificio stringi videretur, id absque consensu Judicis et Juratorum minime audeat facere et possit; alioquin demoliri domum, et prospectum vicino dare cogeretur..." (WENZEL 1878. 21); 1517. II. 16. Máté pannonhalmi apát vállalta, hogy a ház utcai homlokzatát nem terjeszti ki: „Quodque parietes domorum nostrarum, qui iacent versus plateam civitatis nec per nos, nec per successores nostros possint ulterius et magis extra protendi versus plateam et viam civitatis, quam nunc sunt iidem parietes nostri lapidei siti et fundati. Et si contingeret eosdem parietes nostros per nos aut successores nostros alcius elevari, aut de novo edificari vei reformari, quod non possint aliquo atrio wlgo erkélyei, aut quocunque alio instmmento vei obstaculo ligneo vei lapideo columnis aut aliquibus fenestris inferius, superius vei in medio magis extra protendi, quam nunc sunt iidem parietes nostri lapidei, per quod aspectui domus eorundem nocere possit." (PRT III. 204. sz.) „ Von den Rinnen, die man aufs Dach legen soll, damit des Regenwasser dem Nachbar nicht schaden thue. Item ein Haussbesizer ist das Dach seines Hauses mit Rinnen schuldig zu verwahren auf das nicht durchs Regenwasser oder Abfluss ein grosser Schaden seinen Nachbar daraus entstehe. ", „ Von den Rinnen machen zugleich unter zweyen Nachbarn. Item so zwey Heuser, oder mehr fest aneinander gelegen sindt, alsdann sollen solche Nachbarn eine Rinne zugleich miteinander aufrichten und zu machen verpflicht sein. " (MERTANOVÁ 1985. 174); „Man schol vor machen, das nicht wasser gehe yn eynes andern hauß. Dach Troppen sol keyn mensch auf aines andern dach Noch yn den hoff nicht laden, er schol das vntter steen mit gerynnen. (Ofner Stadtrecht 323. sz.); 1496. XI. 16. János veszprémi püspök és Klára özvegy a város tanácsa előtt megegyeznek az esővíz elvezetéséről (Veszp. Érs. It. Dec. Bud. 25, MOL Df 283138); 1517. II. 16. Máté pannonhalmi apát vállalta, hogy gondoskodik az esővíz elvezetéséről: „Secunda condicio est, quod nec de tectis, tecturis wlgo heazathrol

. nec de aliis edificiis aut locis prefatarum domorum nostrarum domui hereditarie eorundem domini Iohannis et matris ipsius vicinarum et contiguarum ad hortum curiam edificia et domum eorundem herditariam et successorum suorum aliquod stillicidium aut aqua qualiscunque descendat aut fluat, sed omnis aqua tarn pluvialis quam alia quecumque per canales et cistemas de domibus edificiis tectis et locis nostris in alium locum divertatur et deducatur penitus et non ad domum curiam aut edificia vel hortum eorundem herditaria." (PRTJ11. 204. sz.) 1517. II. 16. Máté pannonhalmi apát vállalta, hogy a konyha kéményét megmagasítja: „Caminus etiam sive fumorium eiusdem coquine per nos competenter suffi cienter ac bono modo exigatur, elevetur et disponatur ita, ut nec domui nostre, nec ipsorum domui ex eodem periculum aliquale inmineat." (PRTU1. 204. sz.)