Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
újabb házat zálogWtelnyújtás révén. 1027 Konrád Gündelwein egykori bíró örökösei 1462-ben egy Hátsó (Nyírő) utcai ház, egy Patikáros soron álló másik ház (nyilván az üzlettel együtt) és egy váralji majorság fölött egyezkedtek. 1028 Az esztergomi Szt. István protomártír káptalan 1526-ban nem kevesebb, mint 13 javadalmas házzal rendelkezett a városban, amelyeket részint adományként kaptak és bérbe adtak, részint kölcsönt nyújtva járadékfizetésre köteleztek. 1029 Az ingatlanok, háztulajdonok értékét nehéz megítélnünk. Legegyszerűbben az adás-vételi szerződések alapján tanulmányozhatnánk ezt, sajnos azonban forrásaink száma és minősége nem engedi meg, hogy megértsük egy-egy háztulajdon vételi ára mögött milyen tartalom volt. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az árat mind a ház városon belüli elhelyezkedése, mind pedig mérete és kialakításának színvonala befolyásolta, nem is beszélve egyes esetekben az eladó és a vevő között lévő számunkra ismeretlen üzleti kapcsolatokról. A Castrum falain belül is találunk tehát 150 forint körüli árat és több ezer forintot kitevő árat is. Annyi látszik bizonyosnak, hogy a váralja házait jóval alacsonyabb értékűnek tartották, átlagban a hegyen épült házaknak mintegy 1/10-ét tette csak ki értékük. A castrum-beli házak értékének megállapításánál még egy szempontra teldnthetünk: az ár sok esetben egy-egy vidéki birtok értékével volt azonos, amelyekre néhány csereügylet hívja fel a figyelmünket. 1030 A magas árak kialakulásában bizonyára szerepet játszott a királyi udvar jelenléte, amely idevonzotta a nemesek és egyháziak széles körét keresetté téve a budai ingatlanokat, és az építkezések révén növelve azok értékét. A NEMESSÉG Buda különlegessége, Visegrád kivételével a többi magyarországi várostól különböző jellegzetessége a királyi udvar jelenléte volt a városban. A város déli végén emelt királyi palota, vagy vár - városi területtől körülvéve, mégis attól önállóan, csak az uralkodónak alárendelve, élén a vámaggyal - a 15. század eleje óta állandó rezidenciája a magyar királyoknak, itt működtek az uralkodók távolléte idején is az ország kormányzását végző hivatalok. Királyaink és Buda kapcsolata azonban ennél jóval régebbi, hiszen a várost uralkodói szándék hozta létre, és annak ellenére, hogy az Árpád-kor forrásainak hiánya miatt rendkívül homályos képpel rendelkezünk, bizonyosnak látszik, hogy már ebben az időben királyi szálláshelyet is emeltek falai között. A14. század elején már egyértelműen szólnak forrásaink a rezidenciális jellegről, és a király németül Kammerhof-nak nevezett városi szállásáról. Vencel, Ottó, majd Károly Róbert egymást váltva szerezték meg a város feletti uralmat és a királyi címet. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy Károly, aki bár előbb Temesvárra, majd utóbb Visegrádra költöztette udvartartását, mégis szinte évente megfordult Budán. Halála után fia, Lajos uralkodásának elején nyolc évre ideköltözött (1347-1355), és bár ezután visszatért udvarával Visegrádra, mégis ezután is többször nagy horderejű események színterévé tette a várost (császári, királyi látogatások alkalmával). Ehhez még hozzátehetjük, hogy mindkét Anjou uralkodó építkezéseivel fejlesztette budai rezidenciáját - a század első felében még a város házai által közrefogott Kammerhof-ot, majd a század utolsó negyedében már az önálló déli palotát - és templom, valamint kolostoralapításaival (a Szt. György kápolna és a karmelita kolostor) járult hozzá a város fejlődéséhez. 1027 Ld. Mindszent utca - Cudar család házai 1028 1462. LX. 1. - MOL Dl 15766. 1029 1529 körül - Eszt. k. m. lt. 53-3-42. 1030 A fehérvári káptalan a Bodrog megyei Ilya birtokot cserélte el Bátmonostori Töttös fia László fia Lászlóval annak budai házára és 31 hátaslovára. (1392. X. 16. - MOL Dl 78084) László tihanyi apát a Somogy megyei Apátitelek prédiumot adta Endrédi József fia Imrének annak Mészáros utcai házáért. (1458. V. 28. - Pannonhalmi lt. Tihany 18-2, MOL Df 208415) Az örményesi pálosok két budai házukat cserélték el Csapi Andrással a Zala megyei Szentpéter és Rokolyán birtokokra (1459. - DAP 38.) Ákosházi Sárkány Ambrus a Szombathelyen álló házat adott át Berki Imrének cserébe két puszta jobbágytelekért Berkin és Érden, valamint két elzálogosított birtokrészért ugyanazon falvakban. (1500. VI. 10. - MOL Dl 73618) Bakócz Tamás esztergomi érsek Györk birtokát adta Alsószécsényi Benedek fia Jánosnak cserébe a Szt. György kápolnával szemben lévő házért. (1518. VIII. 9. - Erdődy cs. galgóci lt. 37-1-13)
