Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

tulajdon nemes kezébe kerüljön. Elsősorban az egyházi járadékszerzéseknél figyelhetjük meg ezt a reakciót. A javadalmas házak haszonbérleti szerződéseiben a 15. század végétől gyakran talákozunk azzal a feltétellel, hogy a bérbevevők nem adhatják át a ház bérleti jogát sem báróknak, sem egyháziaknak, sem nemeseknek, hanem csak kizárólag budai polgároknak.

1016 A városi ingatlantulajdonos köteles volt házát jó karban tartani, felújításáról gondoskodni, sőt a romos épület újjáépítésére a tanács kötelezhette a tulajdonost birtoka elvesztésének terhe mellett. Példát az ilyen eljárásra egy háztulajdonhoz tartozó városfaltorony esetében ismerünk 1509-ből, amelyet Urban Kaym könyvárustól és feleségétől, Appollóniától a város újra birtokába vett, majd petróci Henceifi István királyi jogügy igazgatónak adományozott a karbantartás és helyreállítás kötelezettségének elmulasztása miatt.

1017 Ugyanez a jog megillette a tanácson kívül a királyt is. Buda esetében Mátyás király az 1470-es évek közepén rendeletet hozott, és nyilvános ldhirdetéssel kötelezett minden háztulajdonost, hogy egy év leforgása alatt újítsa fel romos, vagy elhagyatott házát. 1474-ből származik az erre vonatkoztatható első adatunk: a város Mátyás király parancsára egy elhagyott földterületet a Duna partján Ernuszt kincstartó familiárisának adott a beépítés és helyreállítás kötelezettségével.

1018 Egy 1478-ban kelt oklevél tanúsága szerint a király a Mindszent utcában több mint tíz házat elkobzott tulajdonosaiktól, mert parancsának nem engedelmeskedtek.

1019 Az ingatlantulajdonos ezenkívül köteles volt néhány olyan építési előírást is betartani, amely a közös, városi élet velejárója volt. A budai Jogkönyv és a tárnoki jog is tartalmazott ilyen jellegű cikkelyeket, a szabályok betartására a városi tanács felügyelt. A szabályok elsősorban a pontosan lehatárolt magántulajdonok sérthetetlenségét biztosították. Tilos volt a telekhatárra épített házfalhoz a szomszédnak épületet építeni,

1020 a szomszédra néző falon ablakot nyitni,

1021 a pincét a szomszéd telke alá kiterjeszteni,

1022 a telekhatár mellé emésztőgödröt ásni.

1023 A házakat az utca felé erkéllyel, vagy bármi 10,6 1491.VIII. 16. - Eszt. k. m. lt. 64-1-19, MOL Df 238164; 1495. III. 12. - Eszt. k. m. lt. 64-1-21, MOL Df 238166; 1498. IX. 29. - Eszt. k. m. lt. 25-3-21, 64-1-22, MOL Df 236393, 238167; 1505. IV. 4. - Eszt. k. m. lt. 64-1-29, MOL Df 238174. 1017 1509. III. 16. - Pannonhalmi Főapátság Konventi lt. Capsarium V. Litt. E. Nr. 100; MOL Df 274197. 1018 „.. .quandam desolatam terram et desolationi derelictam..." (1474. IV. 18. - MOL Dl 39939) 1019 1478. III. 7. - Erdődy cs. galgóci lt. 37-1-3; 1479. V. 31. - Erdődy cs. galgóci lt. 37-1-4; Csánki Dezső külön tanulmányban foglalkozott Mátyásnak ezzel az intézkedésével: CSÁNKI 1904. Az eljárásra korábbról is ismerünk példát, Zsigmond király 1410-ben Visegrádon kötelezte a háztulajdonosokat romos házaik felépítésére egy éven belül a tulajdon elvesztésének terhe mellett. (1412. VIII. 9. - MOL Dl 9932, ZsO III. 2518. sz.) 1020 1517 n 16 Máté pannonhalmi apát vállalta, hogy a szomszéd épület falához nem épít, hanem az alapoktól kezdve új válaszfalat épít a szomszéd mellé: „Quinta condicio, quod nullibi et in nullo loco domorum eorundem vicinarum et contiguarum nec nunc, nec futuris unquam temporibus possit ad murum et parietem domus eorundem domini Iohannis et matris ipsius aut successorum suorum hereditarie, aliquid per nos aut successores nostros edificari et constitui, sed quidquid cdíficabitur nunc vei in futurum, fiat novus murus et paries in terris nostris penes et iuxta parietem domus ipsorum, super quo edificetur." (PRTlll. 204. sz.) 1021 „ Wy kainer sol verpawen seynes nachparn fenster. Es schol keynes mannes fenstern sthen auß seinem hauß In seynes nachparn hawß, her mag iß ym weren vnnd verpawen, wen er will. " {Ofner Stadtrecht 322. sz.); 1517. II. 16. Máté pannonhalmi apát vállalta, hogy nem nyit ablakot szomszédja felé: „...promittimus, ac nos et successores nostros obligamus, quod nulla fenestra etiam minima de huiusmodi domo ab eisdem domino doctore Ioanne et matre ipsius empta per nos nec de parietibus eiusdem domus, nec de tectis, tecturis wlgo heazathrol, nec de aliis edificiis vei locis quibuscumque nostris ad hortum curiam aut domum eorundem domini Iohannis doctoris et matris ipsius hereditariam nec successorum ipsorum de presenti aperiatur aut relinquatur, nec futuris unquam temporibus aperiri et relinqui possit et vateat." (PRT III. 204. sz.) 1022 „ Von Kellergraben ohne Schaden der Nachbarn. Item so iemand einen Keller macht in seinem Hauss und eine Gruben zumachen sich unterstünde zu Erhaltung des Weins, so mag er unter seiner eigenen Curien oder unter seinen eigenen Hause und nicht unter seinen Nachbar Heuser Graben, den wo er ie etwas graben will, so mag und kan er in seinen eigenen Hause und desselbige Zugehör graben. " (MERTANOVÁ 1985. 174) 1023 „ Wie man schol dye schimpf haus pewaren. Eyn yder man schol seyn sprach hauß ader schimpf haus ader lewbel füren vber ader vntter der erden seinen nochparn vnnd andern lewthen an schaden. Ader er muß dye schaden alle auß richtenn Vnnd peczalenn" (Ofner Stadtrecht 326. sz.); 1517. II. 16. Máté pannonhalmi apát vállalta, hogy az eladott telekrész határa melletti emésztőt betömeti és újat a szomszédok engedélye nélkül nem készíttet: „Quarta condicio, quod latrina