Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

3.7. A BOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA ÉS A SZOMBATPIAC KÖZÖTT - NYUGATI OLDAL A Szt. György piac és a Szombatpiac között húzódó háztömbök keleti szélének házsorát írjuk le az alábbiakban. A háztömb keleti széle egyben a Boldogasszony plébániatemplom előtt induló és a Szombatkapuhoz vezető egyenes vonalú utca nyugati oldala. A házsort két ízben szakítja meg köz, 1390-ben az északi (a mai Fortuna köz), 1441-ben pedig a déli (az egykori Schüler Gasse) mentén osztották meg a két plébánia területét. a. A BOLDOGASSZONY PLÉBÁNIÁVAL ÉS A DOMONKOS KOLOSTORRAL SZEMBEN Szt. Miklós utca, Ötvös utca A Boldogasszony plébániatemplom előtt nem volt tér a középkorban. A Tanácsházhoz átvezető kis utcánál kezdődött el és vezetett észak felé a most vizsgált házsor a mai Hess András tér nyugati oldalán. Déli végén a házak közvetlenül a plébániatemplommal szemben emelkedtek, majd a domonkos kolostor előtt sorakoztak egészen a szentlőrinci pálosok nagy háza melletti kis utcáig (a mai Fortuna utca). Általában a domonkos kolostor után a Szent Miklós utca nevet használták ezen a szakaszon, a 15. század második felétől azonban a déli végén feltűnik az Ötvös utca, míg az északi végén a Szt. Pál utca elnevezés. 14. SZÁZADVÉGE Az alábbi öt szomszédos ház a Boldogasszony plébániaegyházzal közvetlenül szemben helyezkedett el: 3.7.1. Wulving - Hans Ömichein A padovai származású Giacomo de Arqua orvos végrendeletét 1385-ben Wulving budai polgár házában állították ki. (1385. DC. 9.) Nikolaus fia Wulvingot egy a Boldogasszony egyházzal szemben lévő sarokház szomszédjaként nevezték meg többször is. (1388. VII. 12., 1391. III. 7. ) A további oklevelek azonban már Hans Ömicheint említik meg a szomszédban. (1392. XII. 14., 1398. LX. 13.) Nikolaus fia Wulving a 14. század végének egyik legtekintélyesebb polgára volt, sorozatosan választották bírónak.

805 Vele kapcsolatban meg kell emlékeznünk a Wulvingok egyéb háztulajdonairól. A legkorábbi említés az 1330-as évek végéről származik. Gervasius fia Péter pápai adószedő 1339-ben Wulving budai polgár házában vett át Olivér királyi lovagtól nagy összegű aranyat, amelyet az elhunyt Lengers-i Jakab korábbi pápai adószedő hagyott hátra. (1339-1340) A bécsi eredetű Wulving Nagel cornes, budai esküdt, a király komája volt, főváros környéki birtokokkal is rendelkezett, ő alapította a Szt. László kápolnát a Boldogasszony egyház temetőjében.

806 A tanácsban hatalmát veje, Nikolaus örökölte, aki szintén használta apósa után a Wulving nevet, házára azonban nem maradt fenn említés. Az ő fia az itt bemutatott Nikolaus fia Wulving, mégsem állítható egyértelműen, hogy háza azonos a nagyapja által birtokolttal. Ismerjük ugyanis Nikolaus fia Wulving féltestvérének, hunfalvi Wulving Péter budai polgárnak a házát is. 1398-ban Hans Glezel esküdt és Péter, a Szt. László kápolna rektora (!) tanúsítják, hogy a néhai Péter feleségének, Kunigundának adományozta házát. (1398. XI. 29.) Ez egy sarokház volt, amely Peter Rokensprot háza és a Boldogasszony egyház iskolájának épülete között emelkedett. Péter ugyanúgy Wulving Nagel unokája volt, mint Nikolaus fia Wulving, tehát örököse is. A feleségének tett adománnyal nyilván féltestvéreit kívánta kizárni a ház örökösei közül. Péternek nem volt fia, lányait Berzevici Péter tárnokmester és Csetneki Zsigmond vették el, házának örököseit köztük kereshetjük. 805 KUBINYI 1971.232. 806 KUBINYI 1971. 230; Ld. Várnegyed - Egyházak