Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
2. A város tere - Szt. György piac Az északról délre vezető négy budai utca a hegy fennsíkjának összeszűkülése miatt a Boldogasszony plébánia templom táján eredetileg egy széles téren futott össze, amely fokozatosan tovább szűkülve vezetett a város egymással szemközti két kapujához (Szt. János és Zsidó kapu). A mai Szentháromság utca és Dísz tér közötti terület telekméreteit vizsgálva feltűnik, hogy míg a várfalak mentén mindenütt fellelhetjük az eredeti, egységes telekosztás nyomait, a középső tömbben egymástól eltérő, szabálytalan méreteket találunk. Ez a szabálytalanság utal arra, hogy a középső tömb az alapítás idején nem került a kiosztott telkek közé. Igazolja ezt a véleményt a mai Szentháromság utca északi házsora is. Az itteni telkek ugyanis a Várnegyedben egyedülálló módon kelet-nyugati irányban sorakoznak, és kiosztásukban kimutatható az eredeti egységes rendszer. Szándékosan állították tehát itt meg egykor a mai Uri utca és Országház utca közötti telektömb házsorát a térre néző merőleges irányú házsorral. Az így létrejött háromszögletű tér vált a (német városrész) heti piac(ának) színterévé és a kereskedelmi élet központjává, ez lett a városigazgatás központja is, északi végén helyezték el a tanácsházat. A tér másik meghatározó épületét a déli részen emelték a 14. század közepén, a királyi alapítású Szt. György kápolnát. A tanácsház és a kápolna közti terület a 14. század folyamán épülhetett be egy olyan folyamat során, amelyben az ideiglenes jellegű elárusítóhelyeket lassan állandó kőépületek váltották fel. A város ezen korai korszakának bővebb megismerését kizárólag a műemléki és régészeti kutatás feltárta forrásoktól várhatjuk, mivel az írott források csak a 14. század végétől kezdődően maradtak fenn. Segítségükkel nagyvonalakban vázolható a tér beépítettsége, annak jellege és az ehhez kapcsolódó topográfiai elnevezések. (Ld. Várnegyed - Utcák, terek) (46, 48. kép) 2.1. SZT. GYÖRGY PIAC - DÉLI OLDAL A Szt. György piac déli oldalát egyetlen széles homlokzatú épület zárta le, amelynek rövidebb oldalhomlokzatai már a Szt. János és a Szt. Zsigmond utcában álltak. Ez a palota hasonlóan az újkori Honvédfőparancsnoksághoz kedvező fekvése miatt meghatározó látványossága lehetett a piactérnek. A ránk maradt helyszínrajzok szerint egyébként valamivel a modem épülettől északabbra emelkedett homlokzata, vagyis maradványai részben a mai tér burkolata alatt találhatók. 2.1.1. Stibor - lévai Cseh - Tárcái János és Tárnok Demeter ,JSzt. György piac, Széles utca, Szt. György kápolna előtt" (Hauy 360-362.) A Stiborok egyik városi palotáját, abból az iratból ismerhetjük meg, amelyben Albert király az ifjabb Stibor halála után a reá szállott ingatlant eladományozta lévai Cseh Péter erdélyi vajdának szolgálatai érdemeiért. (1438.1. 22., 1438.1. 28., 1438. HJ. 30.) Stiborici Stibor, Moscic fia, 1348-ban született lengyel főúri családban, 1386-ban Zsigmond herceg udvarmestere, 1387-ben oroszországi vajda volt, 1388-ban udvari lovag, Zsigmond király bizalmas híve, 1389-1402 között pozsonyi ispán, 1392-1401 között trencséni ispán és 1392-1414 között nyitrai ispán, eközben 1395-1401 között erdélyi vajda és aradi ispán, 1404-1414 között besztercei ispán, 1405-ben az esztergomi érsekség, 1405-1409 között az egri püspökség kormányzója, a Sárkányrend alapító tagja, 1409-1414 között erdélyi vajda és trencséni ispán, elhunyt 1414-ben. Stiborici Stibor, Stibor fia, 1414—1419 között óvári várnagy, az udvar tagja, Zsigmond konstanzi kíséretéhez tartozott, 1422-1424 között nyitrai ispán, 1428-1429 között máramarosi, trencséni, nyitrai, barsi ispán, trencséni kapitány volt, elhunyt 1434-ben utód nélkül. 513 513 ENGFX 1987. 444-^148; ENGEL 1996. LT. 217-218.
