Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
Lévai („Cseh") Péter, Sárói László fia, 1402-ben már az udvar tagja volt, 1404-1415 között lovászmesteri tisztséget viselt, közben 1407-ben körösi ispán, 1412-1439 között barsi ispán, 1415-1423 között honti és nógrádi ispán volt, a Sárkányrend alapító tagja, 1427-1431 között macsói bán, 1436-1437 között erdélyi vajda, elhunyt 1440-ben. 514 A ház igencsak reprezentatív épület lehetett, hiszen a leírás szerint a királyi vártól a város felé, azaz a széles utca, avagy Szt. György utca felé vezető két utca végénél helyezkedett el. Tehát ez a telek a mai Dísz tér déli végén, a mai Színház és Szt. György utcák között emelkedett. A Hauy-féle házösszeírás három részre osztva (Hauy 360-362.) ábrázolja a telket, amelynek épületeit az újkori Honvédfőparancsnokság felépültekor a múlt század végén bontották le. Cseh Péter fia László 1453-ban elzálogosította a házat szandai Tárnok Demeternek és Tárcái Jánosnak a Vas megyei Nagyrákossal együtt 400 forintért. (1453. LX. 23., 1453. IX. 27.) Az iktatást a budai káptalan végezte el. (1453. X. 14.) Lévai („Cseh") László, Péter fia, 1441-1454 között barsi ispán, ezalatt 1450-ben honti ispán, 1452-1453 között pedig pozsonyi ispán volt, elhunyt 1467-ben. 515 Szandai Tárnok Demeter, Zágorhidi György fia, Szécsi János familiárisaként zalai alispán volt 1439-ben, majd 1440-ben királynéi alasztalnokmester, és 1440-144l-ben királynéi alkincstartó lett, testvére, János tárcái előnevet is használt, méltóságot nem viselt. 516 Néhány nappal később László tiltakozott a káptalan előtt az iktatás ellen (1453. X. 26.) Majd egy újabb iratból megtudhatjuk, hogy megfizette a zálogösszeget Demeternek és Jánosnak, akik visszaadták a ház tulajdonjogát. (1454.1. 13.) A ház további sorsa ismeretlen. 2.2. SZT. GYÖRGY PIAC - KELETI OLDAL A Szt. János kaputól a Szt. György kápolnáig A Szt. György piacnak a Szt. János kaputól a Szt. György kápolnáig tartó keleti házsora az egyik legjobban adatolt része a városnak. Helyrajzi rekonstrukciójával éppen ezért már többen foglalkoztak részletesen. 517 Az itt álló házak többsége rendelkezik középkori maradványokkal, ezalól a kapu melletti, a háborús pusztítás óta üres saroktelek (Dísz tér 1.) képez kivételt. Régészeti feltárás nem folyt a területen, csak kisebb megfigyelésekkel rendelkezünk. Először a mai telkekkel azonosítható házsort tekintsük át: 2.2.1. Tétényi Miklós - / - Nagylucsei Orbán - Nagyváti Albert - Beckensloer János - Váradi Péter Érsek Máté - Bakócz Tamás - Bekény Benedek ,JSzt György utca, Szt. György piac, Szt. János kapu környéké' (Hauy 336. - Dísz tér 1.) A saroktelek mind a Hauy-féle térképen, mind az oklevelekben jól azonosítható, mint a Szt. János kapu melletti telek, a Szt. György piacon, a keleti oldalon. A birtoklásával kapcsolatban kiállított első oklevél 1473-ból származik (1473. X. 16.), amikor azt Nagylucsei Orbán, ekkor esztergom-szenttamási prépost és királyi alkincstartó elcserélte Nagyváti Albert deákkal, pécsi várnaggyal, annak váralji házára. Nagylucsei Orbán deák, feltehetően Pozsony megyei jobbágy származású, apja Bodóbári Fülöp, 1468-ban kancelláriai jegyző, 1470-ben Ernuszt János familiárisa a kincstárban, 1472-1478 között alkincstartó, 1476-ban a szászok adóját szedte, 1478-ban az összes só és bányakamara ispánja, 1479-1490 között kincstartó volt, közben 1472-1473-ban budai olvasókanonok, 1473-1474-ben esztergom-szenttamási prépost, 1474-től a fehérvári Szt. Miklós káptalan prépostja esztergomi kisprépostsága megtartásával, majd 1481-1486 között győri, 1486-1491 között egri püspök lett, közben pedig 1487-1490 között a bécsi püspökség adminisztrátora, 1482-ben és 1488-ban tárnokmester, 1487-1490 között 514 ENGEL 1996. B. 146. 5.5 ENGEL 1996. B. 146. 5.6 ENGEL 1996. B. 240. Demeter és János testvérek: 1446. TV. 8. - MOL Dl 13917. 517 CSÁNKI 1904; GÁRDONYT 1943b; PATAKI 1950. 246-249; CZAGÁNY 1968.
