Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

minorum de Palocz"-ra egészíthető ki.) Az elmondottakból az következik, hogy a Mindenszentek kápolna szomszédos volt, és valami módon a telek hátsó részénél érintkezett a Paksiak házával, a mai Országház u. 6. számmal. Három telek jöhet számításba, Hauy 78. - Uri u. 29. déli része, Hauy 77. - Uri u. 31. és Hauy 76. - Uri u. 33. Közülük a közvetlenül a szomszédos Hauy 77. - Uri u. 31. elesik, mivel ezen a telken áll ma is a középkori polgárváros egyik legjobban megőrződött kétemeletes polgárháza, amelyen kápolnának semmiféle jellegzetes nyoma nem figyelhető meg. A fennmaradó két szomszéd közül a Hauy 76 - Uri u. 33. számú telek viszont figyelemre méltó. Az 1696-ban felvett házösszeírás szerint itt hajdan egy apácakolostor alhatott.

443 Eszerint a romos maradványok még utaltak ekkor is a hajdan volt egyházi épületre. De a ma még fennálló középkori maradványoknak is tulajdoníthatunk jelentőséget. Az Uri utca 33. déli határfala szokatlanul vastag falazat, két emelet magasságban áll még ma is, az utcai homlokzatnál sarokarmírozással van ellátva. A sarok utcai homlokzatra forduló oldalán az első emeleti párkány magasságában gótikus vakmérműves fríz részlete őrződött meg, a második emeleten a LT. Világháború pusztításai előtt még megvolt egy csúcsíves ablak maradványa. Az épület udvari homlokzatán, az északi oldalon egy másik gótikus csúcsíves ablak található. Ezek az apró jelek megengedik azt a feltevést, hogy a Mindenszentek kápolna maradványait a mai Uri utca 33. számú telken keressük. A Mindenszentek kápolna feltételezett helyével szemközti oldalon keskeny, már a középkorban is létező köz futott a városfalhoz. Valószínűleg itt kell keresnünk azt a kis ajtót, amelyről a Jogköny „ türles pey allen heiligen " néven emlékezett meg, és közvetlenül Logodra vezetett.

444 A közt nem említették meg a határjárásban, de feltételezhetően ez választotta el a két területet egymástól, északi oldalán állt a Palóciak (?) háza. Az elmondottakat összefoglalva a két plébánia határvonala a mai Országház utca 6. és az Uri utca 33. számú telkeken szelte át a két utca közötti háztömböt, majd feltehetően a mai Nőegylet utcán át érte el a várfalat. A két leírást összevetve láthatjuk, hogy a Boldogasszony és a Szt. Mária Magdolna plébánia határai nem egyeztek meg egymással 1390-ben és 1441-ben. Megállapíthatjuk, hogy az 1390-ben leírt határ 144l-re jelentősen délebbre tolódott. A Boldogasszony plébánia területe 1441-ben már csak a napi piac helyszínére, vagyis a Boldogasszony-templom és a Szt. György kápolna közötti városrészre és a piactértől a királyi palotáig elterülő negyedre terjedt ki. III. A falakkal övezett Castrum területén már elvégeztük a határjárás elemzését, az alábbiakban a suburbiumban, vagyis a váralján leírt plébániahatárok magyarázatával próbálkozunk. Feladatunk ezen a területen jóval nehezebb, mint a Várnegyedben volt, mivel sokkal kevesebb a rendelkezésünkre álló okleveles adat, amelynek segítségével a leírást értelmezhetnénk. (43. kép) A váralján a Boldogasszony, a Szt. Mária Magdolna és a Szt. Péter mártír plébániák területét választották el egymástól, tehát két határvonal megállapítására is sor került. Elsőként a Szt. Mária Magdolna és Szt. Péter plébánia közti határral ismerkedjünk meg, mivel ezt mind 1441-ben, mind 1390-ban bejárták. 1441-ben a következő leírást adták a határvonalról: „...kilépve a Szombat kapun és átkelve a város árkán a régi királyi házig tart a határ, egészen egy útig, amely a Régi királyi ház és a néhai Frank vajda háza között jön ki a városból és a Szt. Péter egyházhoz tart,..." NAGY 1971. 96. „Z. 72. Ain Haus in der herrn gassen; hat schlechts gemeür, gwölber und verschütte Keller soll vor alters ein Frauen Kloster gewesen sein." Ofner Stadtrecht X/D.