Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

„...exeundo vero ipsam portam Sabbati et per fossatum dicte civitatis versus ad [quandam] [antiquam] curiam regiam usque ad quandam viam de ipsa civitate nostra inter eandem antiquam domum regiam et domum condam Frank wayvode versus predict am ecclesiam sancti Petri martiris tendentem,... " A határjárást tehát a város északi kapujánál, a Szombat kapunál (a mai Bécsi-kapunál) kezdték el. Sem az itt említett árkot, sem magának a kapunak a maradványait nem tárta még fel a régészeti kutatás. A határjárók útvonala ezután a Régi királyi házhoz vezetett, pontosabban szólva az árok túlsó felén, a városfalak mentén haladt egészen a Régi királyi ház alá, ahol egy újabb út jött ki a városból. (A mai Táncsics Mihály utca 9. nyugati oldalán) Ma már általánosan elfogadott nézet, hogy a Régi királyi ház épületegyüttese a mai Táncsics Mihály utca 7-9. számú telkeken emelkedett. Korábban a Bécsi-kapu tér környékén, az evangélikus templom és parochia, vagy az Országos Levéltár helyén keresték a maradványokat, míg Zolnay László előbb helyesen meg nem határozta a pontos helyszínt, majd régészeti feltárással igazolni is tudta az oklevelekből levont következtetést. Ehhez járult később H. Gyürky Katalin megfigyelése és feltárása, amellyel tisztázta a Szt. Márton kápolna helyét.

445 A Régi királyi ház melletti, ismeretlen nevű kapu helyét pontosan kijelölhetjük, ha figyelembe vesszük a Garády Sándor által a Hunfalvy utca 8. számú telken feltárt középkori útrészletet, amely a várfalakon kívül a mai Táncsics Mihály utca 9. és 11. telkek határa felé vezet.

446 A kapu tehát a mai Táncsics Mihály utca kanyarjában, all. számú telek szélén állt közvetlenül a Régi királyi ház szomszédságában.

447 Amint arra H. Gyürky Katalin rámutatott a város korai helyrajzában fontos szerepet játszhatott, hiszen a hegyen lévő Boldogasszony plébániatemplomot és a domonkos kolostort, valamint a Duna-parti Szt. Péter mártir plébániatemplomot, vagyis a két városrész központjait kötötte össze közvetlenül a legrövidebb úton.

448 „...innen [...] lelépdelve Konrád polgár majorságától, amely a Régi királyi ház alatt van, és a vele szemben lévő majorságoktól, amelyek a Szt. Mária Magdolna plébánia területére esnek, egy kőlépcsőhöz tart, a Krisztus Teste kápolna mellett, amely a határvonaltól jobbra, már a Szt. Péter plébánia területén van;" „...eundo [. .] gradientem de [...] quadam domo allodiali Conradi civis Budensis sub ipsa domo regia existente simulcum quibusdam aliis domibus ex alia parte seu in opposito eiusdem domus annotati Conradi habitis inclusive, [tendendo] ad gradus lapideus [...] capella in honore Corporis Christi constructa addextramprefate ecclesie sancti Petri amissa,..." A határ elhaladt tehát a Régi királyi ház alatti majorsági épületek, kertek között, és egy kő lépcsőhöz ment, amely a Krisztus Teste kápolna mellett volt valamerre, feltehetően attól nyugatra (ez következik a ,jobbra" irányjelölésből). Konrád polgár majorságát megemlíti egy 1462-ben kiállított oklevél is. Buda város tanácsa előtt a néhai Konrád Gündelwein többszörös bíró örökségén osztoztak meg leszármazottai. Felsoroltak ekkor többek között egy elzálogosított majorságot is, amely ekkor Mohorai Vidfi János kúriai jegyző kezén volt, és óbudai Tárcsái Jánost és testvérét, Orsolyát illették. A majorság az oklevél 445 RUPP 1868. 161; PATAKI 1950. 257-258; ZOLNAY 1952. 15-28; ZOLNAY 1953. 204-209; ZOLNAY 1961. 7-64; ZOLNAY 1963. 43-107; ZOLNAY 1967. 39-47; ZOLNAY 1968. 40-60; H. GYÜRKY 1984. 29-42; MAGYAR 1991. 95. 446 GARÁDY 1943. 403-^138. 447 Ezzel kapcsolatban fel kell hívnom a figyelmet Zolnay László téves azonosítására. A Táncsics Mihály utca 9. szám alatt végzett feltárásain egy torony részletét tárta fel a barokk Lőportár épület északi oldalán, amelyet egyértelműen kaputoronynak nevezett. (ZOLNAY 1968. 51-52) Az ásatási beszámoló és a közölt helyszínrajzok nem utalnak sehol sem kapura, a torony északi oldalán két nagyméretű támpillér látszik, a torony északi falán gyűjtőcsatornák egyesített kivezetőnyílását találták meg. Ez a torony semmiképpen sem azonosítható az 144l-es leírásban szereplő kapu helyével, hiszen az a Régi királyi ház és Szécsényi Frank vajda háza között helyezkedett el, ehhez a toronyhoz pedig csak a királyi ház udvarán keresztül lehetett eljutni. Zolnay téves meghatározását a későbbi szakirodalom kritika nélkül átvette. 448 H. GYÜRKY 1972. 44.