Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Antikvitás és régészet - BENCZE ZOLTÁN: A budaszentlőrinci pálos kolostor építési korszakai
A Zsigmond-kor vége felé elbontották a keleti kerengőfolyosó külső falát, s így itt egy 11 méter széles káptalanteremet alakítottak ki. 16 Még a 19. században került elő egy kőfaragvány Budaszentlőrincen, mely a Budapesti Történeti Múzeum tulajdona, és jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria középkori kőtárának kiállításán látható. Magassága 59 cm, befoglaló szélessége, illetve vastagsága 55 és 36 cm. A durva mészkőből készült darab körülbelül 135°-os falsarokból származik, külső és belső oldala szabadon állt. Külsején, a két oldal találkozásánál fiatorony törzse húzódik, melynek három kiálló sarkát egy-egy függőleges pálca tagolja. Az oldalak alján egyenes lezáródású nyílások kereteinek jobb, illetve bal felső sarka látszik. A bal oldalon megmaradt ívmező részen kétfülü váza látható, benne három hosszú szárú, leveles, négyszirmú virággal. A faragvány belső oldalának sarkában a falsíkból három oldalával kiálló sokszögű konzol látható. A belső oldal aljának mindkét szélén nyíláskeretek tokhornyainak bemetsződése húzódik. 17 Végh András zárt erkélyként határozta meg a kőfaragvány t, a 16. század második évtizedére keltezve azt. 18 Marosi Ernő szerint szentségház töredékéről van szó. 19 Ujabban Papp Szilárd stíluskritikai vizsgálatok, valamint a kannaábrázolás alapján a kannarenddel hozta összefüggésbe és a 15. század második negyedére keltezte a kőfaragványt. 20 Egy másik, Budaszentlőrincről származó darab is idekapcsolódhat. A faragvány szintén poligonális, 130-135°-os falsarokból származik, külső oldalán ugyanazzal a fiáiéval és nyíláskeretezéssel, mint a másiknál. Belső oldalának sarkában a konzolnak csak az alsó, levelekkel borított része látható, és a faragvány alsó szélén az egyik nyílás tokhornyának töredéke húzódik. Mivel a két faragványnak mindkét oldala kidolgozott, mindenképpen szabadban kellett állniuk. A tokhornyok jelenléte zárható nyílásra utal. Mivel a tokhornyok azt jelzik, J 2. kép. Ülőfülke rekonstrukciója. Rajz: Soós Zoltán. hogy a nyílás befelé nyílt, így a szentségház meghatározás kevésbé valószínű, mint a zárt erkély. 21 Ha elfogadjuk ezt a feltételezést és keltezést, akkor a Zsigmond korában épült nagyméretű káptalanterem építésével hozhatjuk kapcsolatba. 16 Bencze Z. : a 9. jegyzetben i. m. 314. 17 Papp Szilárd: Kőfaragvány a Buda feletti Szent Lőrinc kolostorból. In: Tanulmányok Tóth Sándor 60. születésnapjára. Szerk. Rostás Tibor és Simon Anna. Bp., 2000. 147-150. IS Ld. Végh András leírását. In: Pannónia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Kiállítási katalógus. Magyar Nemzeti Galéria 1994. október-1995. február. Bp„ 1994. 353. VTI-24. kat. sz. 19 Marosi Ernő recenziója. Acta Históriáé Artium. t. 37 (1994-95) 342. Abb. 14. 20 Papp Sz.: a 17. jegyzetben i. m. 159-166. 21 Papp Sz.: a 17. jegyzetben i. m. 166-169.
