Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Antikvitás és régészet - BENCZE ZOLTÁN: A budaszentlőrinci pálos kolostor építési korszakai
Egy 1475-ös oklevélben az olvasható, hogy Kovács István csudabalai birtokát a szentlőrinci kolostor Szent István tiszteletére emelt oltárának adományozza, mely az említett kolostor Szent Pálkápolnájában, az ambituson található. 22 1488-ra készült el a Szent Lőrinc-egyház déli oldalán egy kápolna Budai Kovács Márton költségén, aki egész életében vincellér volt, és akit a Szent Lőrinc-kolostorban temettek el. 23 A Remete Szent Pál-ereklyekápolnát átépítették, szentélye a nyolcszög öt oldalával záródó lett. 24 1486-ra a 3. kép. A kerengő 15. század végi ablakának rekonstrukciója. Rajz: Belényesy Károly. Szent Pál tiszteletére épített kápolna az ablakokig elkészült, de az építkezést csak 1492-ben fejeztette be Tharispán Albert budai váraagy. 25 A 15. század 80-as éveiben, valószínűleg 1488-ban Kamanczy János vicarius generalis rendbe hozatta a szentlőrinci kolostor ciszternáját. 26 Ugyanebben az időben a kerengőt is átépítették. A kerengő erőteljes hasonlóságot mutat a zsámbéki kolostor kerengőjével, esetenként a méretek is megegyeznek. A pálos rendtörténet szerint Mátyás király 1475-ben adja a zsámbéki Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt premontrei prépostságot a pálosoknak. 27 A zsámbéki analógia és a budaszentlőrinci kolostor kerengőjénél talált kőfaragványok alapján rekonstruálható a kerengőablak 28 (3. kép), mely alapján 84,5 cm szélességű volt a második kerengőfal. A Fény utca -Lövőház utca sarkán állt épület bontásából került elő egy Remete Szent Pált ábrázoló zárókő. (4. kép) A nézővel szembeforduló szent kezében botot tart. Jobb oldalán fa látható, melynek tetején holló, szájában kenyérrel. Bal oldalán sziklák és egy fa található. 29 Ugyanitt egy másik zárókövet is találtak. A téglalap alaprajzú, bordás keresztboltozatú téregység boltozatához tartozó zárókő lefelé néző kerek lemezét kitölti a domborművű heraldikus díszítés: háromszor vágott pajzs, fölötte jobbra néző, csőrös sisak, előtte és mögötte indaszerü, szabdalt szélű takarófoszlányokkal. (4. kép) A zárókövön az Újlaki család címere látható. 30 Egy harmadik zárókő levélköteget ábrázol, lelőhelye a budaszentlőrinci pálos kolostor. (4. kép) A zárókövek mérete és körtelemeze közel azonos, az Újlaki-címeres elemzése alapján nem készülhettek az 1410-es éveknél korábban, viszont ennél az időpontnál akár évtizedekkel is lehetnek későbbiek. 31 Az 1994-es ásatás során a kerengő területén sok - e zárókövekhez tartozó bordatöredéket találtunk. A kövek valószínűleg a 22 Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltára 17640. 23 Vitae fratrum: az 1. jegyzetben i. m. caput 68. 24 Bencze Z- Szekér Gy: az 5. jegyzetben i. m. 21-22., 76. 40. kép. 25 Vitae fratrum: az 1. jegyzetben i. m. caput 67. Vö. caput 72. 26 Vitae fratrum: az 1. jegyzetben i. m. caput 67. 27 Vitae fratrum: az 1. jegyzetben i. m. caput 61. Vö. Documenta Artis Paulinorum 3. füzet. Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának Forráskiadványai. Szerk. Tóth Melinda. XIV. Bp., 1978. 301-303. 2S A rekonstrukciós rajzot Végh András útmutatása alapján Belényesy Károly készítette. 29 Zolnay László: Középkori budai figurálisuk. Művészettörténeti Értesítő 25 (1975) 265. 30 LőveiPál: Néhány címeres emlék a 14-15. századból. Művészettörténeti Értesítő 40 (1991) 53-55. 8. kép. 31 LőveiR: a 30. jegyzetben i. m. 54-55. 13. kép.
