Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Modernitás: A 20. századi Magyarországról - FRANK TIBOR: A patrisztikától a politikáig: Balogh József (1893-1944)
Balogh minden tavasszal beutazta Európát, hogy Quarterlyjének piacot teremtsen, hogy a lapnak jeles szerzőket toborozzon, és személyes összeköttetéseket szerezzen. 57 Ügyesen környékezte meg az angol notabilitásokat, akiket gyengéd erőszakkal rávett, hogy jöjjenek el Budapestre, és írjanak is a Hungarian Quarterly számára. Az angol -jobbára konzervatív - közreműködők névsora egy brit ki-kicsodára emlékeztetett. Tekintettel arra, hogy Balogh Amerikában lényegesen kevesebb személyes erőfeszítést tehetett a lap érdekében, az amerikai szerzők névsora jóval szerényebb volt, s szinte kizárólag a Quarterly saját tanácsadó testületének tagjaiból állt. Főszerkesztői és a lapokhoz kapcsolódó társaságokban betöltött főtitkári tisztségeiből adódóan Balogh volt az, aki fogadta a neves angol, francia és amerikai vendégeket, ő szervezte társadalmi és kulturális programjaikat, aggályos pontossággal és igen jó pszichológiai érzékkel. Balogh jól ismerte a neobarokk Magyarország bonyolult etikettjének minden fontos és kevésbé fontos részletét. Gondja volt rá, hogy a Quarterly potenciális szerzőit, mint Arnold Toynbeet, Sir Richard Winn Livingstone-t (az oxfordi Corpus Christi College elnökét), Sir Emest Barkert, Robert d'Harcourt grófot vagy Jacques de Lacretelle-t a megfelelő emberek a kellő sorrendben s az illendő időpontban fogadják. Pontosan tudta, hogy kit kell vacsorára hívni, s kit ebédre; kit kísérjen el személyesen Kornfeld báró felsőiregi kúriájába Tolna megyébe, és kinek eszközöljön ki meghívást Bethlen gróf inkei kastélyába. Rá tudta venni a volt miniszterelnököt, hogy a George Creel tiszteletére a Dunapalota Hotelben adott vacsorán maga üljön az asztalfőre, s ezzel kedvére tegyen John F. Montgomery amerikai követnek, vagy egy másik alkalommal Imrédy Bélát, a Magyar Nemzeti Bank akkori elnökét, hogy ugyanezt megtegye. Született ceremóniamestemek bizonyult, amikor hol a Parlament delegációs termében, hol a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem aulájában, hol pedig a Nemzeti Casino dísztermében mindig az éppen legmegfelelőbb személyt ültette az elnöki emelvényre, hogy bemutassa a felolvasást tartó külföldi vendéget. Szinte lázba jött, ha megtervezhette a Quarterly vagy akár valamelyik családtagjának díszes nyomású levélpapírját, s kitűnt a két háború közötti arisztokrata és dzsentri elit feudálisán tisztelettudó, neobarokk magyar nyelvének használatában is. A legtöbb nagy európai nyelven pontosan tudta, hogy kinek milyen megszólítás jár az ő cifrán és hízelgőén burjánzó leveleiben. Minden szavával igyekezett hangsúlyozni szerénységét, miközben a háború közeledtével egyre jobban meg volt győződve saját fontosságáról. A háború a The Hungarian Quarterly és gazdái számára is egyre inkább végső próbatételnek bizonyult. Egy olyan országban, amely 1941 végétől mind Angliával, mind az Egyesült Államokkal hadban állt, a németekkel kötött, riasztóan szoros barátság „hivatalos" hangoztatása Balogh Józsefnek egyre kevesebb teret engedett a manőverezésre. 58 Jellemző, hogy amikor Ballá Antal „A magyar és a német" címmel tervezett könyvét itthon a szerző neve alatt túlságosan veszélyes lett volna megjelentetni, Balogh úgy gondolta, hogy elviszi azt egy külföldi kiadóhoz, és álnéven adatja ki. 59 A német-magyar kapcsolatok vagy a zsidókérdés kimondhatatlan terhet jelentett a nyíltan angolbarát Quarterly és szerkesztője számára, akinek zsidó származását - még magas pozícióban lévő barátai kedvéért is - csak átmenetileg bocsátották meg. Minden reményét az angolokba vetve küzdött a nácik ellen, egészen a szörnyű végig. A Quarterly szerkesztése már a háború kitörése előtt olyannyira megnehezedett, hogy Pelényi János washingtoni magyar követ 1939 januárjában azt javasolta, a Revue és a Quarterly szerkesztőségét helyezzék át Párizsba, illetve Balogh Hómannak, 1937. május 21. OSzK Kt: Litt. Orig. Fond 1/75. A nemzetközi háttérhez 1. Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919-1945. 3. kiad., Bp., Kossuth, 1988.; Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában 1914-1945. Debrecen, Csokonai, 1998.; Mario D. Fenyő: Hitler, Horthy, and Hungary. German-Hungarian Relations 1941-1944. New Haven-London, Yale University Press, 1972. Balogh Kornfeld Móricnak, 1943. július 14. OSzK Kt: Litt. Orig., Fond 1/1826. Nem tudunk róla, hogy a könyv valaha is elkészült volna.
