Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Modernitás: A 20. századi Magyarországról - FRANK TIBOR: A patrisztikától a politikáig: Balogh József (1893-1944)

amerikai tanácsadó testület tagjai közé. Testületi tag s egyben szerző is volt George Creel, az I. világháború propagandistája, igen befolyásos demokrata párti politikus, F. D. Roosevelt elnök barátja, valamint John F. Montgomery, a háborút megelőző években az USA budapesti követe.

17 Mindezen kiválóságok azonban igen kevéssé mozdították elő a The Hungarian Quarter lyn keresztül Magyarország ügyét. Ami egyáltalán történt, az a fáradhatatlan szerkesztőnek, Balogh Józsefnek volt köszönhető, aki óriási energiával igyekezett a lap segítségével hidat verni Magyarország és - főként - Nagy-Britannia közé. Balogh József éppen száztíz esztendeje született nagy műveltségű magyar-zsidó családban. Apja a budapesti Rabbiképző Intézet történelem- és irodalomtanára volt, Bacont, Spinozát és James Bryce-t fordított. Maga Balogh József katolizált, és a klasszika-filológia ismert kutatója, valamint Szent Ágoston szakértője lett. Fő műve a Confessiones első tíz könyvének magyar fordítása, amelyben Balogh intellektuális hitvallása, erkölcsi mondanivalója is megtestesült. Számos munkát írt a patrisztika tárgyköréből, a középkori magyar kultúráról, Magyarország klasszikus és keresztény örökségéről, Szent István királyról és Szent Gellért püspökről. A legjobb szakfolyóiratokban publikált, többek között a korai kereszténységgel foglalkozó vezető nemzetközi orgánumokban is (Didaskaleion, Die Antike, Philologus, Speculum, Zeitschrift für die neutestamentliche Wissenschaft und die Kunde der älteren Kirche). Képzett görög és latin filológus volt, aki emellett németül, angolul, franciául és olaszul is jól tudott. Balogh ígéretes tudományos tehetségként indult pályáján. „Atyámnak köszönöm az ókor, a korai kereszténység és összefonódásuk, a patrisztika iránt korán jelentkező érdeklődésemet: gyermek voltam, mikor »Kereszteny-latin Irodalomtörténetéi (1904) megírta; Ágoston azóta nem hagyott el".

18 Augustinusszal diákként kezdett behatóbban foglalkozni, amikor Adolf von Hamack berlini szemináriumában először ismerkedett módszeresen a szöveggel. Szent Ágoston-fordítása már az I. világháború előtt elkészült, 1915-ben meg is kellett volna jelennie a Filozófiai írók Tára című sorozatban. A bevezető tanulmány képezte Balogh doktori disszertációját, melyet Budapesten védett meg 1918-ban. „Confessio-vizsgálódásaim mellékhajtásai még éveken át fenntartották kapcsolatomat a patrisztikával, akkor is, mikor életpályám már más célok felé fordult." Különösen szívesen emlékezett „Voces paginarum" című tanulmányára, mely a lipcsei Philologusban jelent meg 1927-ben, és az „Augustins »alter und neuer Stil«" című dolgozatára, amelyet a Die Antike közölt Berlinben ugyanazon évben.

19 Ezek „mind a Confessiók fordításában gyökereznek"-jegyezte meg később Balogh. A húszas évek magyar klasszika-filológiája, egyháztörténete, néprajztudománya sokat köszönhet lendületes kutatómunkájának, melynek nyomán a 30-as évek elején szóba jöhetett még egyetemi tanári kinevezése is. A filológusszakma kezdettől méltatta „Voces paginarum" című, igen eredeti értekezését, amely „az ókortól napjainkig kíséri a diktálás és olvasás módozatait s vele képzettségének és eredeti intuíciójának szembetűnő jeleit adta...."

20 Balogh kimutatta, hogy a betűk eredetileg, az ókori felfogás szerint hangjelek, hangjegyek voltak. Szent Ágostontól eredeztette azt a nézetét, hogy minden szó voltaképpen hangzik, hallatszik, s amíg csak leírjuk, addig tulajdonképpen nem más, mint önnön jele. Amikor az olvasó a betűt látja, hang jut az eszébe: a betű hangot jelöl. Ágoston szavaival: Omne verbum sonat. Cum enim est in seripto, non verbum, sed verbi Signum est... "

2] Balogh vé17 Hirdetésfogalmazvány a Young Magyar-American számára, valószínűleg 1936-ból. OSzK Kt: Litt. Orig. Fond 1/3351. 18 Szent Ágoston Vallomásai. Bp., Parthenon, 1943.1. köt. VII. 19 Uo. VIII. 20 Vári Rezső véleménye (1934) mellékelve: Komis Gyula Baloghnak, 1934. február 6. OSzK Kt: Litt. Orig. Fond 1/1828. 21 Balogh József: „Voces paginarum". Adalékok a hangos olvasás és írás kérdéséhez. Bp., Franklin, 1921., német változata: „Voces paginarum." Beiträge zur Geschichte des lauten Lesens und Schreibens. Philologus. Zeitschrift für das klassische Altertum und sein Nachleben, LXXXII. (Leipzig), 1927. 225. Idézi Szent Ágostont, De dialect., V, II. Balogh e munkájának s tematikailag rokon tanulmányainak új magyar nyelvű kiadása nemrég jelent meg. L. Balogh József: Hangzó oldalak. Szerk. Demeter Tamás, Bp., Kávé, 2001., az id. hely itt: 120., 147.