Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Modernitás: A 20. századi Magyarországról - FRANK TIBOR: A patrisztikától a politikáig: Balogh József (1893-1944)

lekedése szerint az olvasás hangos volt és maradt nemcsak az ókorban, hanem a középkoron át egészen aló. századig, amikor a könyvnyomtatás feltalálásával egyszerűsödött és felgyorsult a néma olvasás technikája, és a hangos olvasás szűkebb használati körre szorult vissza. Balogh az írás és olvasás mechanizálódásáról beszél az új- és a legújabb korban, amit a diktafonok, a beszélőgépek, a távírók, a rádiózás megjelenésével magyaráz. Az oralitás és írásbeliség nagy hírű kutatója, Walter J. Ong, az amerikai Saint Louis Egyetem professzora 1982-ben méltatta Balogh „nagyon korai, de ma is rendkívül informatív" munkáját, s főként azt a tételét, mely szerint az írott szöveg hangos felolvasásra szolgált, s hogy a hangos olvasás szokása egészen a modem korig tovább élt.

22 Balogh munkáját az angol-amerikai tudományosságban nemcsak a jezsuita Ong atya tartotta számon. Értékelte és értékesítette eredményeit Paul Saenger, a chicagói Newberry Könyvtár ritkaságtárának vezetője, Eric A. Havelock, a Harvard, majd a Yale Egyetem professzora, és R. G. M. Nisbet,

23 a nagynevű oxfordi klasszika-filológus, hogy Balogh tudományos utóéletének színvonalát a velünk kortárs külföldi hivatkozások között tallózva jelezzük. Balogh jelentőségét az ő munkáikkal egybevetve, a mai kommunikációfilozófia szempontrendszerében helyezi el Demeter Tamás több kitűnő, nemrégiben megjelent tanulmánya.

24 Demeter a nálunk elfeledett magyar kutató úttörő helyét abban az eszmetörténeti kutatási irányban keresi és találja meg, amely a kommunikáció technológiai fejlődését a tartalmi változásokkal kimutatható állandó kölcsönhatásban vizsgálja. Balogh így új és újszerű nemzetközi értékelését mint annak a kommunikációfilozófiai törekvésnek az előfutára nyeri el, amely Marshall McLuhant s a torontói kommunikációs iskolát követve a kommunikáció lényegét a közlést szállító médiumban látja. Demeter szavaival: „E paradigma szempontjából a technológiai fejlődés jelentősége leginkább abban áll, hogy a kommunikáció mindenkori hordozóeszközeinek teljesítményét többre becsüli egyszerű üzenetközvetítő csatornánál; azt tartja, hogy az üzenetet hordozó közeg jellegzetességei [...] magának az üzenetnek a tartalmát is determinálják.. ."

25 A „Voces paginarum"-vnd\ rokon témát kezelt - tehetséges kézzel és jó füllel - Balogh, amikor a Szent Gellérttel kapcsolatos két legendában fennmaradt symphonia Ungarorum anekdotát elemezte. Egy magyar szolgálólány különös őrlődaláról kimutatta, hogy „a párbeszéd szereplőinek életében, műveltségében és hivatásos munkájában fontos szerepet játszik a zene".

26 Felfogása szerint az anekdota lejegyzője ismerte és tudatosan alkalmazta a szövegben 22 Walter J. Ong: Orality and Literacy. The Technologizing of the Word. London and New York, Methuen, 1982. 115., 181. 23 Paid Saenger: Silent Reading: Its Impact on Late Medieval Script and Society. Viator, 13. 1982. 367-414.; Paul Saenger: Space between Words: The Origins of Silent Reading. Stanford, Stanford University Press, 1997. 299., 42. j.; Eric A. Havelock: The Muse Learns to Write: Reflections on Orality and Literacy from Antiquity to the Present. New Haven, Yale University Press, 1986.; R. G. M. Nisbet: The Orator and the Reader: Manipulation and Response in Cicero's Fifth Verrin. In: Tony Woodman - Jonathan Powell (eds.): Author and Audience in Latin Literature. Cambridge, Cambridge University Press, 1992. repr. in R. G. M. Nisbet: Collected Papers in Latin Literature. Oxford, Clarendon, 1995. 363. 5. j. 24 Demeter Tamás: Balogh József és a filozófiatörténet. Irodalomtörténet, LXXVIII (XXVIII) 1997. 1-2. sz., 248-256.; Két filozófiatörténeti értelmezés párhuzamai. Antik Tanulmányok, XLI (1997) 1-2. sz. 199-204.; From Classical Studies Towards Epistemology: The Work of József Balogh. Studies in East European Thought 51, 1999. 287-305.; József Balogh and the Reappearance of Reading Aloud. In: Peter Fleissner - J. C. Nyíri (eds.): Philosophy of Culture and the Politics of Electronic Networking. Vol. 1 : Austria and Hungary: Historical Roots and Present Developments. InnsbruckWien, Studien Verlag, 1999. 27-43. Összefoglalóan: Egy mű és kontextusa. In: Balogh József: Hangzó oldalak, i. m. 5-21. 25 Demeter Tamás: Balogh József és a filozófiatörténet, i. m. 251. Vö. Marshall McLuhan: Understanding Media: The Extensions of Man. 1st ed. New York, McGraw-Hill, 1964. 13. Ettől eltérő értelmezést nyújt legújabban Neumer Katalin: ,Vasa lecta et pretiosa.' Zur Geschichte der sprachtheoretischen Reflexion über Mündlichkeit-Schriftlichkeit und Joseph Balogh zu Fragen des lauten Lesens. Semiotische Berichte, 27, 2003. 1-4. sz. 75-96. 26 Balogh József: Szent Gellért és a „symphonia Ungarorum". Bp., Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1926., repr. 1977. 16. Balogh ehhez kapcsolódó egyéb dolgozatai közül 1. Dante Alighieri „Über das Dichten in der Muttersprache". De vulgari eloquentia. Aus dem Lateinischen übers, und erl. von Franz Dornseiff Joseph Balogh. Darmstadt, Reichl, 1925., 103.; Hangos könyörgés - síró fohász. Néhány adalék az ókeresztény ima történetéhez. Ethnographia, 37. évf. 1926.4. sz. 190-192.; Unbeachtetes in Augustins Konfessionen, Didaskaleion. Studi di letteratura e storia cristiana antica IV. Fasc. III—IV. Torino, 1926., repr. Amsterdam, 1969. 5-21.; Szent Ágoston, a levélíró. Szemelvényekkel leveleskönyvéből. Bp., Szent-István-Társulat, 1926. 154.