Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Az újkor századai - VÁMOS ÉVA: Iparkiállítások, mint a műszaki fejlődés tükrei és motorjai Magyarországon 1842-1885

XXI. Tudományos eszközök és műszerek XXII. Építési ipar XXIII. Jármüvek XXIV. Gépipar XXV. Közlekedésügy XXVI. Hajózás és tengerészet XXVII. Honvédelmi felszerelések XXVIII. Egészségügy XXIX. Házi-ipar XXX. Iparoktatás XXXI. Nevelés és közoktatás XXXII. Képzőművészet A kortársak úgy értékelték az 1885-ös általános kiállítást, hogy a mezőgazdasági csarnok nem reprezentálta eléggé a földművelést. Mai szemmel nézve az I-V. csoport is látványos és adatgazdag volt. A mezőgazdasági kiállítás nemcsak terményeket mutatott be, hanem a gazdaságok felépítését, rendszerét, eszközeit is a látogatók elé tárta - emellett sok statisztikai adatot is közölt. AVI. csoportot a bányászat és kohászat alkotta, ide került a földtan is, bár a nyújtott képet a kortársak nem érezték vigasztalónak: „Egy szóval kimondhatjuk, hogy sem bányászatunk, sem kohászatunk nem él derült napokat, ebbeli termelésünk nem fedezi az ország szükségletét, nem termel többletet, a tőkék gyűjtését nem mozdítja elő."

23 A földtani kiállítás azonban - drágakövekkel, térképekkel, fölvételi rajzokkal - kiemelkedő látványosság volt. Az ipart a VII-XXIV. és a XXIX. csoport mutatta be. Ezek az iparágak - a vegyipar, az élelmiszeripar bizonyos ágai (malomipar), az agyag- és üvegipar - látványos kiállítást tártak a látogatók elé, amely intenzív fejlődésüket is tükrözte. A vas- és fémipari kiállítás legkiemelkedőbb tárgya a Ganz-gyár híres kéregöntésű vasúti kereke volt, viszont már akkor is észre lehetett venni, hogy Magyarországon senki nem gondol szögek és csavarok készítésére.

24 A faipari kiállításból kitűntek a hajlított bútorok (Thonet), a parketta, a kádáripar, ugyanakkor a statisztikákból az is kiderült, hogy akkoriban nagyon sok bútort importáltak. A bútoripari kiállításon volt érezhető leginkább a vidéki gyártók elmaradottsága a budapestiek mögött.

25 A bőripari kiállításból azok a tárgyak arattak nagy sikert, melyek a gazdasági fogatok felszerelésével, a használati és fényűzési kocsizással és általában a sporttal voltak kapcsolatosak.

26 A papíripari kiállítás minden érdekessége mellett is világossá vált, hogy ameddig az osztrák papír olcsóbb, mint a magyar, nem a hazai áru fogja uralni a piacot. A fonó- és szövőipar látványos kiállítása is - akárcsak a ruhaiparé - azt sugallta, hogy ezek az iparágak nagymértékben függnek a külföldi szállítóktól.

27 A XVIII. csoportba arany- és ezüstműves cikkek, ékszerek, díszművek és apróáruk (pl. játékok) kerültek, amelyek arról tanúskodtak, hogy bár a magyar áru szép, megfelelő, a piacot nem sikerül vele ellátni.

28 A sokszorosító műiparágak (nyomdászat, fényképezés) európai színvonalukkal kivívták a közönség osztatlan elismerését. A tudományos eszközök között számos magas színvonalú mérleget, Süss Nándor elektromosóra-csoportját, elektromos és távírdai eszközöket vonultattak fel.

29 A gépipar igen jelentős kiállításcsoportot alkotott. Voltak itt Mechwart-gépek, a Ganz-gyár transzformátorrendszerei, Eisele József kazánjai, a Höcker testvérek gőzgépei. Mind műszaki, mind közönségsiker szempontjából a kiállítás legnagyobb szenzációit az elektromos ipar nyújtotta. A kivilágított Stefánia út és a Ganz-gyár újdonságai az érdeklődés középpontjában álltak. Az Egger Béla és Társa cég izzólámpáival aratott sikert.

30 23 Mudrony Soma: Az 1885-ik évi Budapesti Országos Általános Kiállítás Katalógusa. Bp., 1885. 177-186. 24 Uo. 218-228. 25 Uo. 229-236. 26 Uo. 236-241. 27 Uo. 242-247. 28 Uo. 274-278. 29 Uo. 278-282.; 286-289. 30 Uo. 296-302.