Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Az újkor századai - R. VÁRKONYI ÁGNES: Lengyelország és az „európai hatalmi egyensúly" II. Rákóczi Ferenc politikájában
lengyelországi hadjárata, majd az 1658-1660. évi erdélyi török háború Zrínyi Miklósnak és körének az oszmánok európai hatalmának visszaszorítása érdekében nemzetközi szövetséget szervező politikájával szoros kapcsolatban zajlott. I. Rákóczi Ferencet a gyermektelen lengyel királyi család tervezte utódjául fogadni. Báthory Zsófia azért falaztatta el kincstárát a munkácsi várban, hogy - amint az egyik tanú felidézte szavait - „ legyen Ferkónakpénze, ha Lengyelországba Királyságra megy. " Munkács ostroma idején pedig a lengyel királyi családdal is összeköttetésben lévő Zrínyi Ilona foglalkozott a gondolattal, hogy a varsói udvarba menekítse fiát. 18 II. Rákóczi Ferenc lengyel politikáját azonban nem ezek a családi hagyományok szabták meg. Rákóczi - részben neveltetése következtében is - Magyarország helyzetéről az európai viszonyok összefüggésében gondolkodott, és már a 17. század végén - számolva a Bourbon-Habsburg dinasztikus ellentéttel - felmérte, hogy hamarosan háború robban ki, és felborul az európai hatalmi egyensúly. Bercsényi és Rákóczi 1701-1702 folyamán a magyarországi helyzet rendezéséről a francia és a lengyel uralkodók, XIV. Lajos és II. Ágost számára kidolgozott emlékiratai már szervesen beépítették tervükbe a magyar-lengyel államszövetséget. Részben a múltbeli példát, Nagy Lajos királyságát idézték fel, de az új helyzet követelményeit, lehetőségeit vették számba. Nagy hangsúllyal és különböző változatokban vázolták fel a lengyel-magyar perszonálunió lehetséges megvalósítását. Már ekkor körvonalazódik az elgondolás, hogy a svéd támadásnak kitett Lengyelország és a Habsburg Birodalomba iktatás ellen államisága védelmében fegyvert fogó Magyarország szövetsége a nagyhatalmak között egyensúlyozó tényező lehet. A francia királynak küldött feltételek között figyelemre méltó, hogy a francia király Magyarország új kormányát a lengyel királlyal együtt foglalja be majd a spanyol örökösödési háborút lezáró békébe. ,^4z egyesült két állam Franciaországgal szövetkezve Európa egyensúlyát biztosítaná. " ]9 A magyar politikai kultúrában az európai balance of power teóriája iránti érzékenység és érdeklődés az ország egységének, önállóságának és békéjének igényére vezethető vissza. A gondolatot, amelyet még Thomas Wolsey (14757-1530) kardinális fogalmazott meg, Francis Bacon (1561-1626) emelt elméletté, s Hugo Grotius öszszegezett a nemzetközi jog szintjén (De jure Belli ac Pacis, 1625), a vesztfáliai béke megalkotói építették Európa egységes programjába. A török támadás, az európai megújulási fejlemények, a reneszánsz, a könyvnyomtatás, a reformáció, a katolikus hitújítás, a heliocentrikus világkép, s az iskolarendszerek kiépülése az udvari kultúrák felvirágzásával együtt új egységbe fogták Európát. Az információrobbanás, a tájékoztatás különböző módjai pedig létrehozták a jól értesült körök sűrű hálózatát. Amint a 17. század közepén Európa távoli városaiban is tudták, ami Magyarországon történt, 20 a fejedelemség és a királyság értelmisége és politikusgárdája ugyancsak frissen követte a nagyvilág fejleményeit és az új politikai lehetőségeket. I. Rákóczi György azzal a meggyőződéssel hunyta le szemét, hogy országa vesztfáliai békébe foglalásával elérte azt, aminél többet az előtte járók se tehettek. Grotius pedig az egyik leggyakrabban forgatott mű a korabeli Magyarországon: megvolt Thököly Imre tábori könyvtárában, és Ráday Pál államelméleti művekben gazdag könyvtárából sem hiányzott a De jure Belli ac Pacis., 21 Természetes, hogy Rákóczi egységben tekintette át Európát. írásai tanúsítják, hogy politikai tájékozódásában a hatalmi egyensúly elve az iránytű. Rákóczi lengyel-svéd-porosz diplomáciai 1S Nagy László: A „bibliás őrt álló" fejedelem, I. Rákóczi György a magyar históriában. Bp., 1983.; Gebei Sándor: II. Rákóczi György erdélyi fejedelem külpolitikája (1648-1657). Eger, 1996. 19 Vö. Márki S.: Nagy Péter i. m. 4.; A terveket Ágost magyar királyságát kiemelve ismerteti: Köpeczi B.: A Rákócziszabadságharc i. m. 37.; Perjés Géza: A Rákóczi összeesküvők tervei a háború megvívására. In: Rákóczi-tanulmányok i. m. 123-140. 20 Nagy irodalommal G. Etényi Nóra: Hadszíntér és nyilvánosság. A magyarországi török háború hírei a 17. századi német újságokban. Bp., 2003. 21 R.Várkonyi Agnes: Ráday Pál, apolitikus. In: Ráday Pál Emlékkönyv. 1677-1733. Előadások és tanulmányok születésének 300. évfordulójára. Szerkesztette: Esze Tamás. Bp., 1980. 24—25.
