Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Az újkor századai - R. VÁRKONYI ÁGNES: Lengyelország és az „európai hatalmi egyensúly" II. Rákóczi Ferenc politikájában
tervének alapgondolatát a fejedelmi instrukció 3. pontja foglalja magában: „A mostani háborúban akár a francia, akár az osztrák győz, felborul az európai hatalmi egyensúly, és a győztes elnyomja majd a németalföldieket, meg a német birodalmi fejedelmeket [...] Magyarország ahogy a múltban igen erős fékezője volt mind a Porta, mind az Ausztriai Ház törekvéseinek; a jövőben is bástya lenne hatalmi törekvéseik ellenében, ugyanakkor biztos sarkköve az európai egyensúlynak. " 22 Rákóczi valószínűleg már 1703 végén elhatározta, hogy követeket küld a három hatalomhoz. Amint a tokaji táborban 1704 elején kialakult államszervezetének alkotmányos kerete, a csatlakozó főurak, vármegyék és városok letették neki a hűségesküt, és közösségüket konföderációnak nevezhette, Rákóczi közzétette az Európa uralkodóit és kormányait tájékoztató Manifestumot, s megkezdte a követség előkészítését is. Az előkészületek titokban folytak, és a követség valódi célját több óvintézkedéssel leplezték. Ráday borkereskedő álruháját öltötte magára. Okolicsányi Mihály, az evangélikus köznemesség egyik közismert személyisége, akit a felségárulási per idején Rákóczival együtt letartóztattak, 23 azt hivatott képviselni, hogy csupán a magyarországi protestánsok nevében kívánja megnyerni XII. Károly király támogatását. Ráday az eredeti instrukción kívül magával vitt egy másik szöveget is. Ez tartalmában eltért az elsőtől, homályos és az általánosságok szintjén tartott megfogalmazásával félrevezetésül szolgált arra az esetre, ha illetéktelenek elkérnék tőle, vagy letartóztatnák. A követküldéseknél általában megkövetelt titoktartásra fokozottan szükség volt. Lipót császár beleegyezett, hogy angol-holland közvetítéssel béketárgyalásokat kezdjenek a magyarokkal, ugyanakkor Thalmannt, konstantinápolyi követét utasította, érje el, akár Magyarország déli részének felajánlása árán is, hogy a törökök támadják meg Rákóczi hadait. 24 Az akkor még katonai sikerekkel kelet felé nyomuló francia politika miatt is titkolni kellett, hogy Rákóczi a kizárólagos francia orientációtól eltérő, önálló külpolitikai akcióba kezd, s bár minden jó politika többféle megoldással próbálkozik, ez a terv egyaránt számol a Habsburg és a francia győzelemmel. Amíg tehát az 1702. évi memorandumok a lengyel-magyar perszonáluniót francia segítséggel tervezték létrehozni, Rákóczi 1704. évi követutasítása a Habsburg Birodalomtól és Franciaországtól egyaránt független, kifejezetten közép-európai hatalmi elképzelést vázol fel. Nyilván számolt a lengyelországi realitásokkal, XII. Károly király elsöprő katonai fölénnyel hatolt be az országba. A lengyel-svéd-porosz követség célja egyértelműen egy közép-európai szövetség létrehozása volt. A svéd királynak szóló előterjesztésben Rádaynak közölnie kell, hogy Svédország vegye fel Magyarországot a svéd-porosz szövetségbe, és segítse a magyar-lengyel szövetség létrehozását. Feltételei pedig a következők: nem kér sem katonai, sem pénzbeli támogatást, csupán azt, hogy a megkötendő európai békében Svédország is garantálja Magyarország önállóságát - és hathatósan működjék közre a magyar-lengyel védelmi szövetség létrehozásában. S mindezt közölje az angol és a holland kormánnyal. 25 A porosz királynak előterjesztendő követi instrukció óvatosabb, hiszen Poroszország a spanyol 22 Quod confusus universae Europae status ineundam cum regno hoc ligám exposcat, sive enim Austriacam sive Gallicam triumphare contingat potentiam, Europae aequilibrii notabilis ad hanc vei illám partem praeponderatio (quamvis rationes regum exanimari haud intenduntur) probe pensitanda veniet, et quia persvasum habeatur, pactas serenissimorum Sveciae ac Borussiae ligás in nihil directius, quam prememorati aequilibrii restitutionem tendere, ut status quoque et ordines hujus regni huic confoederationi includantur persvadendum. Quod si vero per incuriam aliorum Christianorum principum salutaris haec totique orbi profutura intentio intermittatur, quid restet finito Europae bello aliud, quam potentiae Belgicae a potentiori eversio et demum (heu quam facilis!) principum imperialium enervatio , ad quam siquidem vastus relligionis aperta via ducit praetextus, quid magis ciuque intersit, qam earn restituere potentiam, quae tarn portae Otthomannicae, quam et Domus Austriacae unicum ab antiquo mit froenum, sed nec postremum praeallegati aequilibrii stabilimentum luculenter ostendet." In: Ráday-iratok i.m. I. 123. 23 Lukinich Imre: II. Rákóczi Ferenc felségárulási perének története és okirattára. Archívum Rákócziánum I. o. XII. köt. Bp., 1935.44. 24 Ferriol konstantinápolyi francia követ jelentését közli Legrelle, A.: La diplomatie française et la succession d'Espagne. IV La solution, 1700-1725. Gand, 1892. 333. Vö. Ráday-iratok i. m. I. 129. 25 Ráday-iratok i. m. I. 125.
