Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - SZENDE KATALIN: Parva cum laude: Humanisták a késő középkori magyar városokról
jegyzéket is felhasznált leírása szerkezetének kialakításában és az említésre érdemes települések kiválasztásában. 10 Az ily módon megalapozott humanista országleíró hagyomány folytatásaként állította össze Oláh Miklós (1493-1568) későbbi esztergomi érsek, a szóban forgó mű megírásakor Mária királyné (1505-1558) titkára Hungária címmel Magyarország ismertetését, amelyben szintén kitért az ország városaira. Ebben az esetben is egy tervezett, de meg nem valósult (csak az előzményeket tárgyaló Ath ilaig jutott) összefoglaló történeti áttekintés földrajzi bevezetőjével van dolgunk." Oláh sajátos módon egyszerre szemléli belülről és kívülről munkája tárgyát. Kétségkívül belülről ismerte az ország viszonyait, és ez hatalmas előnyt jelentett számára itáliai társaival szemben. Nagyszebenben született, egy odamenekült előkelő havasalföldi család fiaként. Számos egyházi és világi méltóságot (egyebek mellett a királyi titkárét) töltött be már Mohács előtt is, amelyek révén széltében-hosszában beutazta az országot, mielőtt a Németalföld helytartójává kinevezett megözvegyült királynét 1531-ben, szintén titkári minőségben Brüsszelbe kísérte. Itt írta meg azután 1536-ban a Hungáriát, amelyben személyes tapasztalatok alapján ugyan, de már a távolból, az emlékezés szűrőjén keresztül szemlélte és mutatta be Magyarországot. 12 A három szerző szemléletének, módszereinek és műveik forrásértékének összehasonlítására Pécs püspöki város 13 leírását választottam ki. Ransano: „Baranya megye sok termékeny faluval rendelkezik, ott található Pécs is, az egykori peucinusok utódai által alapított és országszerte ismert kereskedőváros, amelyet most öt templomáról Quinqueecclesienak hívnak, püspöke Zsigmond, a humanista tudományokban jártas és igen előkelő származású férfi." (Blazovich - Galántai ford. 65.) Bonfini: „A baranyai megyét sok termékeny szőlő ékesíti, ebben van a dúsgazdag Pécs városa, melyet a peucinusok leszármazottai építettek, és amelyet az öt bazilikáról most Ötegyháznak neveznek; főpapja Zsigmond, aki nemcsak kiemelkedő tanultsága miatt tisztelendő, amit az itáliaiaktól kapott, nemcsak vagyona és nemzetségének nemessége miatt, hanem vele született humanitása, előkelősége, komolysága és elegáns megjelenése miatt is, amellyel mindenkit, aki látta őt, könnyedén tiszteletre indít." (Kulcsár P. ford. 39^40.) Oláh: „Ezután Pécs tűnik a szemünkbe, várát a magas Mecsek hegy lábánál építették, annak lejtőit és csúcsát hatalmas tölgyek övezik, a pécsi püspök székhelye. Híres a Szent Péter székesegyházáról, valamint azokról az épületekről, melyeket Szatmári György, egykori itteni püspök, aki aztán esztergomi érsek lett, ez az igen kegyes és igazságos és helyes gondolkozású s hozzá még nem kis műveltséggel rendelkező férfiú emeltetett, a vár nagy díszére. A templom északi oldalán van egy társas kápolna, az aranyos Szent Szűznek szentelve, ebben látható Miklós, hajdani pécsi püspök sírja, aki az igazi püspök mintája volt. Oda van akasztva vezeklőöve és szőrcsuhája, melyet életében hordott. Róla azt mondják, hogy míg napközben népét Isten igéjével táplálta, éjszaka a szomszédos hegyre kijárva vállán fát hordott le, és a szegényeknek segített, szolgált nekik, hogy még két keze munkájával is támasza legyen a szegényeknek, ne csak a püspökség jövedelmeivel. 10 Kulcsár: A humanista földrajzírás, i. m. 303-305. " Nicolaus Olahus: Hungária - Athila. Eds. Colomannus Eperjessy et Ladislaus Juhász. (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum. Saec. XVI.) Bp., 1938. Magyar fordítása: Oláh Miklós: Hungária. Athila. Ford. Németh Béla. Bp., 2000. 12 László Hadrovics: Die „Hungária" von Nikolaus Oláh (1536) und die Landesbeschreibungen über Ungarn im 16. und 17. Jahrhundert. In: Landesbeschreibungen Mitteleuropas vom 15. bis 17. Jahrhundert. Vorträge der 2. internationalen Tagung der „Slawenkomitees" im Herder-Institut Marburg a.d. Lahn. Hrsg. Hans-Bemd Harder. Köln-Wien, 1980. 165-181. 13 A püspöki városokról legutóbb 1. a Das Mittelalter c. folyóirat 7. (2002) 1. számát, amelynek tematikája: Bischofsstädte als Kultur- und Innovationszentren (Hrsg. Steffen Patzold), különösen a szerkesztő azonos című bevezető tanulmányát (5-11.)
