Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - MAROSI ERNŐ: Zsigmond, a király, a császár
Fel kell figyelnünk ezen allegorikus-misztikus népkönyvek sajátos jellegére is: bennük a politikai utópiák a világ vége körüli dolgok fantasztikus próféciáival, minden irracionális - az alkímiát sem kerülő - spekulációt halmozó tanokkal olyan zavaros kifejtésben egyesülnek, hogy mind az Adamas, mind a Buch der Heiligen Dreifaltigkeit irodalmának kezdeteinél felmerült e szövegeknek pszichopatológiai (a javasolt diagnózis: szkizofrénia!) dokumentumokként való értelmezése. 29 Nem idegen ez az utópisztikus hangnem a Bellifortistól és más, haditechnikai innovációkat közvetítő traktátusoktól sem. Zsigmond személyisége és küldetéstudata, úgy látszik, legalábbis vonzotta ezeket az allegorikus-misztikus fantazmagóriákat: Tari Lőrinc esetében feltehető, hogy legalább a bátorítás tőle indult ki. Zsigmond császári méltóságának következményei magyar királyi reprezentációjában jól felismerhetők, például az uralkodásának utolsó négy évében használt magyar királyi kettőspecsétjén: az ott bevezetett rendjelhasználatban, a trónust kísérő (de immár nem hordozó) sasok, oroszlán motívumában, a mitra-korona s a viselet típusában. A régebbi, ekkor használatba vett császári pecsét elevenségével szemben itt szigorú ünnepélyesség uralkodik, s mindenekelőtt öregesebb, méltóságteljes, tömbszerűbb arc. Amennyire a felségpecsét rendszerint igen kopott lenyomatpéldányai alkalmasak az összevetésre, kézenfekvő a hasonlóság az ugyanebben az időben használt (feltehetően talán egyszerre is készült) udvari bírósági pecséttel. Ezt a feltevést már Kéry Bertalan megkockáztatta, együtt azzal a megfigyeléssel, hogy a Hofgerichtssiegel császáralakja Nagy Károly ikonográfiájában gyökerezik. 30 Ennek az ikonográfiái kapcsolatnak Nürnbergben igen érdekes dokumentumai vannak: IV. Károly császárnak egyértelműen a Nagy Károly-ikonográfiába illeszkedő ábrázolásai a Frauenkirche 1442-től vezetett Salbuchjában (Nürnberg, Staatsarchiv, Salbücher Nr.5), illetve ennek 1360-as évszámot viselő, 1430 körüli berlini előképe (Staatliche Museen, Kupferstichkabinett, Inv.Nr. 1748). 31 E két császárportré, s közülük is különösen a későbbi meglepő rokonságot árul el nemcsak a magyar felségpecsét, hanem a győri Szent László-herma arcával is. 32 Távol álljon tőlünk annak a kísértése, hogy felújítsuk azt a szerencsére jórészt feledésbe ment elképzelést, mintha a fej ereklyetartó Zsigmond portrévonásait viselné! 33 Jelentősebb az ereklyetartó mellszobornak a típusa: olyan, végső soron a párizsi Szent Lajosereklyetartó előképére visszavezethető, buszt formájú figurális ereklyetartó, mint a legközelebbi előzmények közül az, amelyet IV. Károly készíttetett Nagy Károly számára Aachenben. 34 A váradi Szent László-fejre emlékeztető büsztforma különös és eddig tudtunkkal jelentőségében kellőképpen fel nem ismert szerepet játszik Zsigmond posztumusz, megjelenésében (így a tábla alsó harmadát kitöltő, fordulataiban a Sárkányrend jelmondatától és a császári pecsét által kifejezett küldetéstudattól ihletett felirat alkalmazásában) is epitáfiumszerű görlitzi portréjában. Nem egyszerűen büsztről, hanem - s erről a mellrész ornamentikája vall - ötvösművű ereklyetartóként felfogott, szakrális jellegű ábrázolásról van szó, 29 Vö.: Pferschy-Maleczek: Der Nimbus des Doppeladlers, 454. 30 Kéry: Kaiser Sigismund, 129-130., Abb. 101.es 104. 31 Kaiser Karl IV 1316-1378, Führer durch die Ausstellung des Bayerischen Nationalmuseums München auf der Kaiserburg Nürnberg. Nürnberg, 1978. kat. 163. sz., 145. sk., illetve: 68. sz., 74. - A Frauenkirche mint IV. Károly Nagy Károlykultuszának helye: Günther Bräutigem: Nürnberg als Kaiserstadt. In: Kaiser Karl IV. Staatsmann und Mäzen. Hrsg. v. F. Seibt. München, 1978. 339-343.; a Salbuchról: 342. 32 Ennek az arc- és általános kompozíciós típusnak másik variánsa a herma belső ereklyefoglalatán: Magyarországi művészet 1300-1470 körül. Szerk. Marosi Ernő. Bp., 1987. képkötet: 1486. kép. 33 E feltevésről és irodalmáról: Végh János: Zsigmond király képzőművészeti ábrázolásairól. In: Művészet Zsigmond király korában, i.m. I. 44. jegyzet: 113. 34 Művészet Zsigmond király korában 1987. 2. Katalógus, kat. Ö1. sz., 405^t07. (Kovács Éva); Magyarországi művészet, 1987. I. 234. sk. (Kovács Éva), 643-645 (Beke László). - Vö. : Karel Otavsky: Aachener Goldschmiedearbeiten des 14. Jahrhunderts. In: Die Parier und der Schöne Stil 1350-1400. Europäische Kunst unter den Luxemburgern. 4, Das internationale Kolloquium vom 5. bis zum 12. März 1979. Hrsg. Anton Legner. Köln, 1980. 77.; Le trésor de la Sainte-Chapelle. Kiállítási katalógus. Ed. Jannic Durand, Marie-Pierre Lafitte. Musée du Louvre, Paris, 2001., kat. 43. sz., 186. sk.
