Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - ZSOLDOS ATTILA: Datálási problémák Árpád-kori királynéi oklevelekben
7-én (in vigília conceptionis Beate Virginis) kelt. 17 A hiányzó évszám megállapítását ez esetben az teszi lehetővé, hogy a királyné oklevele egyfelől élő személyként említi az 1272. augusztus 6-án meghalt' 8 V. Istvánt, másfelől pedig megemlíti a királynak a Rábca folyó mellett a csehek ellen vívott csatáját (in expeditione regni contra regem Bohemie iuxta aquam Rabchd). Mivel a csatát 1271-ben vívták meg, 19 V. István király pedig 1272. december 7-én már nem élt, kétségtelen, hogy az oklevél kiadására csak 1271. december 7-én kerülhetett sor. Erzsébet királyné egy másik oklevele év megjelölése nélkül, „tertio die post festum Passce" kelt. 20 Az oklevél egy olyan egyezséget foglal azonban írásba, amelynek a végrehajtásáról a pécsi káptalan 1282. november 6-án tett jelentést, 21 így szerfelett valószínű, hogy a királyné oklevele 1282. március 31-én kelt. Máskor az oklevél kiadásának éve csak hozzávetőlegesen állapítható meg. Fenenna királyné - III. András király első felesége - egyik oklevele, amellyel egy Pápa melletti birtokot adományozott Márton alországbírónak, ,/eria tertiaproxima post octavas Pasee" kelt. Az oklevél csak Fejér György kiadásából ismert, aki az 1292. évi oklevelek közé sorolta be azt. 22 Ez a datálási kísérlet azonban nem fogadható el, mert Márton csak 1293-ban lett alországbíró. 23 Mivel Fenenna királyné 1295. szeptember 8. után halt meg, 24 így az oklevél kelteként szóba jöhető időpontok 1293. április 7., 1294. április 27. és 1295. április 12. Az utóbbi dátum mellett szóló érvként vehető figyelembe, hogy az évben a királyné egy másik Pápa melletti birtokot is Mártonnak adományozott. 25 Az archontológiai adatok figyelembevétele esetenként a pontos datálást is lehetővé teszi. Erre ad példát Izabella királyné egy év megjelölése nélkül, Keresztelő Szent János nyolcadán (in octavis Sancti Johannis baptiste) kelt oklevele, mellyel IV. László felesége Tódor mester fehérvári választott prépostnak, királyi alkancellárnak és rokonainak adományozta az Iváncs (Iwanch) nevű királynéi földet. 26 Mivel Tódor alkancellár 1287. június 23. és augusztus 25. között szerepel választott fehérvári prépostként, 27 Izabella oklevele bizonyosan 1287. július l-jén kelt. Az egyetlen teljes szövegében fennmaradt és datálatlan királynéi oklevél keltének meghatározása sem látszik reménytelen vállalkozásnak. Az oklevelet Mária királyné, IV Béla király felesége adta ki, megparancsolva a nagyszigeti ispánnak (comiti de Magna Insula), hogy tegyen jelentést a korábban a pannonhalmi monostornak adományozott Nyitra megyei Újhely birtok határairól, nehogy az apát vagy a szomszédos nemesek kölcsönösen megsértsék egymás jogait (ita iura nobilium circumiacentium ex parte abbatis quicquam non derogetur et iidem nobiles ipsi abbati in suo iure nequeant iniurari). 28 Mivel IV. Béla király 1264-ben - december 20. után 29 - éppen egy olyan perben hozott ítéletet, amely a pannonhalmi apátság és annak Újhely birtokával szomszédos nemesek között folyt a birtokhatárok ügyében, 30 szerfelett valószínűnek ítélhető, hogy a királyné oklevele is ezen üggyel összefüggésben keletkezett valamikor 1264 során. Ismeretesek ugyanakkor olyan királynéi oklevelek is, amelyek datálva vannak ugyan, ám 17 DL 5777. IX Chronicon Varadiense 20. c. - SRH I. 213., vö. Knauz Nándor. Kortan hazai történelmünkhöz alkalmazva. Bp., 1876. 529. 19 Pauler Gy.: A magyar nemzet története, i. m. II. 286-290. 20 DL 38 667. 21 ÁÚO XII. 372. 22 CD VI/1. 241. 23 Márton elődje, Marcell 1293. márc. 31-én még hivatalban volt (DL 90 763.), 1293. ápr. 15-én már Márton ad ki oklevelet alországbíróként (CD VI/1. 260.). 24 E napon ugyanis még oklevelet állítanak ki a nevében, 1. DL 40 288., kiadása: HO VII. 242. 25 L. az előző jegyzetet. 26 Az oklevél Fenenna királyné 1291. évi átírásából ismert: DL 49 680., kiadása: ÁÚO IX. 571-572. 27 Vö. RA 3449., 3450. és 3457. sz.-ok. 28 PRT II. 326. 29 A hozzávetőleges napi dátumra az utal, hogy a per során az apátnak „in octavis Beate Lucie virginis" kellett esküt tennie. 30 DF 207 087., kiadása: PRT II. 328.
