Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - UHRMAN IVÁN: A gyula-dinasztia oldalhajtásai? (Ajtony, Csanád, Doboka)
vidékén 32 volt a szállásterülete (ez esetben István és Ajtony territóriuma közé ékelődött volna, s ez magyarázná Csanád ingadozását kettejük között), vagy pedig Észak-Erdélyben, a későbbi Doboka megye területén. 33 Előbbi esetben nem beszélnek a gyula-dinasztiához való kötődéséről; utóbbiban viszont mint a legbefolyásosabb helyi nemzetségfőt méltatná őt a gyula a leánya kezére. Kérdés, hogy méltathatták-e ilyesmire akár a legeslegbefolyásosabb nemzetségfőt is. Ám nincs értelme ezen töprengenünk. 34 Hogy Csanád „Karold" fia lehetett volna, azt egyértelműen cáfolja a Legenda, mely így mutatja be őt: „...nagyon magas rangú vitéz, név szerint Csanád, aki rangban felülmúlta a többieket, akiknek az élére állította őt úrként (ti. Ajtony)." 35 Akik hősünkben „Karold" fiát akarják látni, azok e szövegből a valde honoratus, a ceteros dignitate precellebat, illetve a dominum preposuerat szerkezeteket emelik ki, bizonygatva, hogy Csanád Ajtony udvarában is a törzsfői arisztokrácia fiához illő megbecsülést élvezett. Ennek megfelelően Ortvay, Makay, Fehér, Szegfű és Makkai 36 regényes elbeszélést dolgoztak ki az ifjúról, aki a pogány (??!) gyula udvarában nevelkedik, maga is pogány, ezért a gyula bukása után sem hajlandó Istvánnak behódolni (Makkai szerint eltérően az apjától! 37 ), hanem jelentős számú pogány híve élén Marosvárra menekül, ahol Ajtony éppen a magával hozott fegyveres erőre való tekintettel nevezi ki hadvezérének. (Ortvaynál annak ellenére, hogy tehetségtelen katona. 38 ) Egyedül Fehértói vetette fel: az anonymusi nepos regis nem hiteles állítás, hanem a szerző kísérlete, hogy a hallomásból ismert Csanádot elhelyezze genealógiai rendszerében. 39 De ő sem mondta ki: nem az a fő probléma, hogy Doboka és Karold állítólagos házasságára (s ezen keresztül Csanád regényes ifjúságára) még Anonymus sem utal. Hanem hogy fenti kutatók figyelmen kívül hagyták: a Legenda idézett helyén a valóságos kulcsszó a miles. Ez István korában társadalmi kategória. Az ispán mellé beosztott katonát nevezik így, aki urának hűséggel tartozik, s átcsábítani tilos; ha mégis máshoz szökne, urának jogában áll megkerestetni, visszahozatni; s hogy mi a különbség közte és egy ispán között, azt láthatjuk abból, hogy egy ház erőszakos megtámadásáért tizedannyi bírságot tartozik fizetni, mint amaz. 40 Kristó szerint e törvények már a hűbéri famíliarendszer kiépítését célozzák. 41 Lehet, hogy így van, de legalább oly sok szállal kötődnek a korábbi, törzsi-nemzetségi rendhez is: a törzsfők, nemzetségfők kíséretét alkotó harcosok ugyanilyen hűséggel tartoztak uruknak. Csanád tehát, bármily magas rangot és megbecsülést élvezett is társai között, mégis csak miles volt: Ajtony törzsfői kíséretének tagja. Ráadásul elárulta gazdáját, máshoz (Istvánhoz) szökött, majd a korábbi gazdát meg is ölte. Még ha csatában tette is ezt, ahogy a Legenda állítja, 42 s nem orgyilkos32 Karácsonyi: Szent Gellért csanádi püspök élete és művei, 89-90.; Kulcsár: A magyar államszervezés néhány problémája, 28-29. 33 Makkai: Erdély a középkori magyar királyságban, 281. 34 Benkő: Az ómagyar nyelv tanúságtétele, 38-39. komolytalan gondolatnak minősíti Karold és Doboka házasságát. 35 „... miles valde honoratus, nomine Chanadinus, qui ceteros dignitate precellebat, quibus ipsum dominum preposuerat." Legenda maior S. Gerhardi episcopi, SRH, II. 490. 36 Ortvay: Az Ajtony- és Csanád-nemzetségek birtokviszonyai, 267; Makay: A Csanád-nemzetség, 64-65.; Fehér: Bulgarisch-Ungarische Beziehungen, 156.; Szegfű: Az Ajtony-monda, 14-15.; Makkai: Erdély a középkori magyar királyságban, 283-284. 37 Makkai: uo. 281. 38 Ortvay: Az Ajtony- és Csanád-nemzetségek birtokviszonyai, 268-269. 39 Fehértói: Csanád apja Doboka, 18-19. 4 " Sancti Stephani leges I. 23., 25., 35.§ In: Corpus Juris Hungarici. Magyar törvénytár. 1000- 1526. évi törvénycikkek. Szerk. Márkus Rezső. Bp., 1899. (Ott: II. 21., 23., 33.) 30., 32., 36. Finály (A latin nyelv szótára, s.v. miles) a szó itt értelmezhető jelentései között kiemeli: >gyalog katona (<r J >eques)< és >&öz/ratorta<-»parancsnok<. L. még Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Bp., 1946. (repr. 2002) 44.; Székely György: Prefeudális társadalom Magyarországon. Valóság, 4. (1948) 139-144., főleg 143. 41 Kristó Gyula: A magyar állam megszületése. Szeged, 1995. 332. 42 Szó szerint: „Achtum vero interfectus est in loco prelii ab exercitu Chanadini." - hogy Csanád serege végzett vele. Ám a kivágott nyelv motívuma értelmetlen, ha nem értjük úgy (Anonymus 11-gyei megegyezően), hogy Csanád „interfecit eo" (Anonymus 11. SRH, I. 50.)
