Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - UHRMAN IVÁN: A gyula-dinasztia oldalhajtásai? (Ajtony, Csanád, Doboka)
ként, mint Szegfű feltételezi a Tarih-i Üngürüsz nyomán, 43 akkor is elvetemült bűnös volt nemcsak a király saját törvényei, de a régi nemzetségi jog szerint is - ám bűne kapóra jött a királynak. így lett belőle a róla elnevezett vármegye első ispánja. Kétszáz évvel később az akkor nagy tekintélyű Csanád nemzetség 44 számára nyilván kényelmetlen volt a tudat, hogy nemzetségük epónymosa ily dicstelenül kezdte pályafutását. Anonymus jó szolgálatot tett nekik, mikor az egykori hűtlen miiest megtette Szent István neposának. így, s nem „Karold" révén került Csanád rokonságba a szent királlyal. III. Ez esetben Doboka sem szerepelhet nemhogy „Karold" (vagy egy Árpád-házi nő) férjeként avagy az Árpád-ház tagjaként, de tekintélyes nemzetségfőként sem! Sőt, mint Doboka vár és megye első ispánja is megkérdőjeleződik. Hogy miért kapta volna Doboka e méltóságot, arra különböző válaszokat adtak a kutatók. Györffy szerint, mert a királydinasztia tagja volt. 45 Makkainál, láttuk, mint előkelő helyi nemzetségfő, aki bölcsen behódolt Istvánnak. 46 E feltevéseket a fentiek alapján el kell vetnünk. Kristó „az ismert esetekre" hivatkozva állította, hogy a Szent István-kori megyék általában arról az előkelőről kapják nevüket, aki a király híveként, a helyi ellenség legyőzőjeként érdemeket szerzett, s így az első ottani ispán lett. Doboka eszerint István hadvezére kellett legyen a Prokuj elleni hadjáraton: Kristó párhuzamba is állítja őt Csanáddal. 47 Ám ezzel nem csupán kronológiai problémák vannak. 48 Ha az apa már érdemeket szerzett István szolgálatában, akkor a fiú nem kezdi pályafutását milesként, főleg nem a királlyal szembeszegülő Ajtony seregében. Nyelvészeti oldalról Doboka történelmi személy voltát is többen elvitatták. 49 Ezt Kristó azzal igyekezett cáfolni, hogy Doboka nevét Anonymus „érdek nélkül" írja le: nemzetséget nem köt hozzá. 50 S bár ennek elmaradását Kristó sem tekintette mindig az érdekeltséget kizáró körülménynek 51 - tekintsünk el ettől, s fogadjuk el érvelését! Mi következik belőle? Annyi, hogy Csanád nemzőjének történetesen Doboka volt a neve! A Prokujt legyőző hadvezér, a vár és a megye ura Anonymusnál nem található meg. Könnyen lehet, hogy az utóbbi helynevek valóban nem személynévi eredetűek, csak azonos alakúak Csanád apjának nevével. 43 Szegfű: Az Ajtony-monda, 16-18. Hogy a Tarih az elveszett magyar Ösgestára támaszkodna, azt radikálisan cáfolja Borzsák István: „Magyar történet" török szemmel. A Nagy Sándor-hagyomány tükrében. In: Uő: Dragma. Válogatott tanulmányok. I. Bp., 1994. 196-202. 44 Makay: A Csanád-nemzetség. 45 Györffy: István király és műve, 171., 174-175. 46 Makkai: Erdély a középkori magyar királyságban, 281. 47 Kristó: A 10. századi Erdély politikai történetéhez, 27.; Uő: A korai Erdély, 91-92. 4R Ajtony leverésének időpontjáról máig hiányzik a konszenzus. A javaslatok 1003 és 1029 között mozognak. E kérdés megvitatása nem fér bele dolgozatunk kereteibe. Kristó fenti párhuzama természetesen csakis a kései datálás mellett lenne elképzelhető. (Prokuj részvétele a hadjáraton viszont csak a viszonylag korai mellett -1. később. Vö. Hóman: A honfoglaló törzsek megtelepedése, 112-113.) 49 Benkő: Az ómagyar nyelv tanúságtétele, 38-39.; Fehértói: Csanád apja Doboka, Utóbbi egyrészt amellett kardoskodik, hogy Dobokavár és Doboka megye nem személynévből kapta a nevét, hanem a tájat jellemző, >mély< jelentésű szláv tőből. Ezt az etimológiát Melich János: Doboka. Magyar Nyelv, 23. [1927] 240-245. hangfejlődési érvekre hivatkozva vetette el, melyeket azonban már Moór Elemér: Das ungarische etymologische Wörterbuch. [Lieferung IX.] Ungarische Jahrbücher 7. [1927] 435^440., főleg 439., majd Fehértói is (uo. 26-28.) konkrét példákkal cáfolt. Emellett a név Melich (uo. 245.) javasolta személynévi etimológiáját (=>dobocska<, kövér ember csúfneveként) mind Moór (uo.) mind Fehértói (uo. 24-25.) képtelenségnek minősíti. A törzsfői arisztokrácia körében talán valóban az volna, ám ha Csanád apját közrendű, szegény embernek képzeljük, más lesz a helyzet. Vö. László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Bp., 1944. (repr. 1988) 256-258. Makkai: Erdély a középkori magyar királyságban, 283. a szláv >tölgy< főnévből eredezteti Doboka nevét - alulról jött embernél valóban szláv névhasználat (sőt származás) is elképzelhető. 50 Kristó: Karold, Doboka, Keán és társaik, 50-51. 51 Kristó Gyula: Honfoglaló fejedelmek: Árpád és Kurszán. Szeged, 1993. 87-88. Az anonymusi Kurszánt itt a 13. századi Kartal-Kurszán nemzetség érdekében kitalált alaknak minősíti, holott e nemzetségről Anonymus sehol nem beszél.
