Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Antikvitás és régészet - ZÁDOR JUDIT: Topográfiai változások Budán, a Szentháromság tér környékén a pincekutatások tükrében

A Tárnok utca és Úri utca által határolt tér a Budai Jogkönyv leírása szerint a 15. század első évtizedében árusítóbódékkal, pultokkal, kőből épült üzletekkel és kőházakkal sürün beépített terület volt. A Piactéren feltehetően eredetileg nem álltak kőépületek, csak árusítóhelyek. Később az ideiglenes építményeket kőépületek, majd lakóházak váltották fel. A sűrűn egymás mellett álló épületek igen kis méretűek voltak. A tér fokozatos beépítése ellenére a piaci funkció végig megmaradt, az árusítás pedig a Budai Jogkönyvben foglaltak alapján változatlanul folyt.

4 A telkek beépítése, az épületek többszöri alaprajzi változása a Tárnok utca 10. számú lakóház pincéjének vizsgálata alapján figyelhető meg. A Tárnok utca 10. számú telek középkori beépítése A Tárnok utca és a Hajadon utca sarkán álló épület a 16-17. században nyerte el mai alakját. Mivel az épületen és a telken - egy leletmentésen kívül szakszerű régészeti és műemléki kutatás nem folyt, a telek beépítésének egyes korszakaira kizárólag a pincehelyiségek szemrevételezésével, alaprajzi vizsgálatával következtethetünk (2. kép). A középkori pincét sziklára alapozták, oldalfalai mészkőből épültek, míg boltozata téglából készült. A 17-18. században téglaívekkel és pillérekkel erősítették meg. A pince újkori lejárata az udvarról, a középkori pedig a Tárnok utca délkeleti sarkából indult. A helyiségekben az utca felé nyíló középkori szellőzők és pinceablakok maradványai láthatók. A pince északi oldalából vezet le a mélypince meredek lejárata. Az egyenes lépcsősor az első harmadban megtörik, és kissé irányt változtatva folytatja útját lefelé. Úgy tűnik, mintha nem a késő középkori alaprajzi rendszerhez tartozna. Ugyanez figyelhető meg a lejárat mellett, ahol a mai pinceszintnél mélyebben egy szabálytalan alakú, sziklára alapozott, mészkő oldalfalú helyiség húzódik, és nyúlik be a mai Tárnok utca alá. Úgy látszik, hogy itt egy korábbi épület maradványa áll, ami sem szintben, sem pedig alaprajzilag nem illik a középkori pince többi helyiségéhez. Feltehetően a Piactér kialakításánál a korábbi épületet elbontották, pincéjét viszont a föld alatt meghagyták. A középkori pince műemléki vizsgálatának eredményeként feltételezzük, hogy az első kőépületet a 15-16. században építették. A pince alaprajzi rendszere alapján megállapítható, hogy ez a korábbi ház a mai késő középkori épülethez képest 90°-kal elfordulva - észak-déli irányban - a jelenlegi Hajadon utcára merőlegesen épült. Ezt bizonyítja a pincetérben az északi helyiségből a déli helyiségbe vezető kőkeretes ajtó maradványa és a téglaboltozat - Tárnok utcával párhuzamos - iránya. Továbbá az észak-déli irányú pincehelyiség, amelyet a Hajadon utcára merőlegesen, leletmentésen tártak fel az udvaron.

5 Az alaprajzi vizsgálat és a pincében végzett megfigyelések alapján úgy tűnik, hogy a Hajadon utcára merőlegesen több kisebb alapterületű helyiség - talán épület - állhatott. A mai lakóház végső alaprajzi formája csak a 16-17. századra, a Tárnok utca vonalának kijelölésekor alakulhatott ki. Ekkor a jelenlegi Tárnok utca 10. számú telken álló - a Hajadon utcára merőleges - helyiségeket egyesítették, és kialakították a jelenlegi középudvaros, Tárnok utcára merőleges lakóházat. Tehát a telek beépítésén és az épületen megfigyelt alaprajzi változások vizsgálatával végigkísérhetjük a Piactér beépítésének egyes állomásait. A Nagyboldogasszony-templom környéke - a mai Szentháromság tér topográfiai változásai A piactér északkeleti végét a németek plébániája, a Nagyboldogasszony-templom zárta le. Ha összehasonlítjuk a Várnegyed középkori topográfiáját a mai állapottal, megfigyelhetjük, hogy a legtöbb változáson vizsgált területünk, a jelenlegi Szentháromság tér ment keresztül. Az 1493-as Schedel Krónika ábrázolása és 17. századi fel4 Kubinyi András- Gerevich László: Budapest története a későbbi középkorban és a török hódoltság idején. Bp., 1975. 16. 5 1958-ban az udvaron folyó építkezési munkák során betömött pince maradványai kerültek elő. A leletmentést Holl Imre végezte. Budapesti Történeti Múzeum Adattára, 214-277.