Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Antikvitás és régészet - ZÁDOR JUDIT: Topográfiai változások Budán, a Szentháromság tér környékén a pincekutatások tükrében

nél a Boldogasszony-templom körüli tereken..."

2 A forrás szerint a Piactér északkeleti határa a Nagyboldogasszony-templomnál volt, déli oldala pedig a Szent György- templomnál, ajelenlegi Dísz téren zárult. A Piactér keleti oldalát, a mai Tárnok utcát Patikáriusok sorának, a nyugati részt, ajelenlegi Úri utca déli felét pedig Posztómető, Nyírö utcának nevezték. A Fűszeresek, Patikáriusok során a Budai Jogkönyvben pontosan meghatározott sorrendben, északról délre következtek egymás után a kofák árusítóhelyei. Elsőként a gyümölcsárus kofákat említik, „ők kilencen legyenek, kétharmaduk német és egyharmaduk magyar, helyük pedig a patikusok előtt legyen kijelölve, ami kezdődjön a patikák sarokházánál, szemben a Boldogasszony-templommal, véget pedig Conrat Gubelwein úr háza előtt érjen." A zöldségeskofák és a sajtárusok helyét szintén a patikusok előtt álló lakóházak mentén jelölték meg, a tyúkárusok árusító helye pedig a „kőből épült üzleteknél, a mészárszékekkel szembeni sarokháznál" lett meghatározva. Végül az őket követő vadhús árusítók „álljanak hátul a hússzékeknél, szorosan a fal mellett."

3 2 Buda város jogkönyve II. Közreadja: Blazovich László, Schmidt József. Szeged, 2001. 433. A témával részletesen Végh András Buda város középkori helyrajza című (2002.) PhD disszertációjában foglalkozott. 3 Buda város jogkönyve i. m. 391-392. /. kép. Haüy-Rabatta 1687. évi felmérési rajza. Fűszeresek, Paükáriusok sora (Tárnok utca) és a Nagyboldogasszony-templom környékének (Szentháromság tér) ábrázolása.