Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Antikvitás és régészet - G. SÁNDOR MÁRIA: A pécsi középkori egyetem feltárásának és kutatásának újabb eredményei
állott a 11-13. századi püspöki palota. 19 A Képes Krónika említi az 1064. évi nagy tűzvészt, amelyben a paloták is leégtek. 20 A tűzvészt követően azonban a püspöki palotát újjáépítették, amint azt a régészeti megfigyelések és a stratigráfia alapján megállapíthattuk. Az egyetem építése során elbontott román kori palota maradványait részben felhasználták. Az egyetem nyugati záró fala a volt palota négyzet alaprajzú helyiségének falára épült. Ez is azt bizonyítja, hogy Vilmos püspök az egyetem épülete számára a régi palota helyét engedte át. Az egyetem épületének 1664-ben történt pusztulását követően a romokat a törökök feltöltik, annak helyén ágyúpadot alakítanak ki, és a vár keleti részének megerősítéseként egy észak-déli irányú belső várfalat építenek, s ezzel egy fal-szorost alakítanak ki. 21 Az egyetem megszűnését a legújabb kutatások a 14. század végére teszik, az óbudai egyetem megalapításának idejére. Gábriel Asztrik megfogalmazása szerint már nem teljes létezésében él tovább. 22 Bár a székesegyházi főiskola nem egyetem volt, az egykori egyetem épületében oktatási funkciót töltött be. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az épület e korszakára utaló régészeti leleteket. Az egyetem északi homlokzatához egy kisebb, négyzet alaprajzú építmény csatlakozott - feltehetőleg szemétgödör -, amelyből velencei üvegserlegek 23 nagyszámú töredéke, valamint igen sok kerámia, köztük ép darabok is napvilágra kerültek, koruk a 15. századra datálható. A leletek között több, Corvin Mátyás korából származó pénz volt. Mindezek a leletek arra utalnak, hogy az egyetem megszűnését követően a „scola maior" tovább élt, és abban feltételezhetően jogi oktatás folyt. A „scola maior"-ra és annak működésére vonatkozó jelentős kutatásokat végzett Petrovich Ede 24 káptalani levéltáros. Petrovich tanulmánya elsőként ismertette a bécsi National-Bibliothekban őrzött, ún. Veresmarthy Ipoly-kódexet, amelybe négy külföldi szerző négy latin nyelvű tanulmányát másolta „in scola Quinqueecclesiae" 1431-32-ben. 25 Véleményünk szerint ez is a „scola maioris" 15. század eleji működésére enged következtetni. 1460-ban is értesülünk a „scola maior"-ról Hundler Vitus, Janus Pannonius segédpüspökével kapcsolatosan. A „scola maior"-ra vonatkozó utolsó közlés 1540-ből származik. Pécset a törökök 1543-ban foglalják el. Az egyetem épületétől nyugatra, annak közelében volt a források szerint az „Aranyos Szűz kápolnája", 26 amelyet 1355-ben PoroszlóiNeszmélyi Miklós püspök alapított. Az 1503-ból származó oklevél említi, hogy a kápolna „ad latus ccclesiae cathedralis" volt építve. Haüy 1687-ben készült felmérése a várról és a városról Pécs legkorábbi hiteles térképe. Ezen a térképen az északi kertben épületmaradványok nincsenek jelezve. Ez azt jelenti, hogy a töröktől történt visszafoglalás után itt már középkori épület nem volt látható. A kápolna pontos helyét és alaprajzát a régészeti feltárás tisztázta. 27 Az épület keleti szentélye a nyolcszög három oldalával záródik. Déli és északi oldalához mellékkápolnák sorakoznak. Az északi kápolnasorhoz a keleti oldalon csatlakozik a sekrestye. 19 Sándor, M. G: Der romanische Bischofspalast. In: Die Bischofsburg zu Pécs. Archäologie und Bauforschung. ICOMOS Hefte XXII. (1999) 35-38. 20 Képes Krónika, é. n. 28. 21 Gerő, Győző: Das Befestigungssystem des Burg im Mittelalter und in der Türkenzeit. In: Die Bischofsburg zu Pécs. Archäologie und Bauforschung. ICOMOS Hefte XXII.(1999) 56-57. 22 Székely Gy.: Hazai egyetemalapítási i. m. 82. 23 H.Gyürky Katalin: Üvegkatalógus. Bp., 1981. XXXVII. t. XV. 9. 24 Petrovich E.: A középkori egyetem i. m. 166. 25 Petrovich E.: A középkori egyetem i. m. 153-154, 164. 26 Petrovich Ede: Az egyetemalapító Vilmos pécsi püspök és Janus Pannonius sírhelye. In: Baranya Megyei Levéltár Évkönyve. Pécs, 1968. 162. 27 Sándor, M. G : Der romanische i. m. 31-34.; Sándor, M. G. : Das Gebäunde der mittelalterlichen Pécser Universität und die gotischen Skulpturen der Kapelle der Goldenen Maria. In: Die Ungarische Universitätsbildung i. m. 67-73.
