Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Antikvitás és régészet - G. SÁNDOR MÁRIA: A pécsi középkori egyetem feltárásának és kutatásának újabb eredményei
Amint az ásatás során kitűnt, és az oklevelekből is ismert volt, a kápolnát temetkezőhelyül is használták. A hajóban egy szabadon álló, kiemelt helyen lévő, falazott sír került elő, amely minden bizonnyal az egyetemalapító Vilmos püspök sírja volt. A sírból előkerült építészeti és szobrászati töredékek 28 lehetővé tették, hogy a kápolna belső architektúráját, valamint Vilmos püspök síremlékét rekonstruálni tudjuk. A kápolna az egyetem alapítását követően egyetemi kápolnaként szolgált. A szobrok, valamint a síremlék architektonikus elemeinek, valamint a tumba oldallapjainak anyaga, festése és stílusazonossága szoros műhelykapcsolatra vallanak. Lehetséges, hogy a nagyméretű festett szobrok a kápolnát díszítették. A síremlék helye, faragványainak a 14. század második felére keltezhető stílusa egyértelművé teszi, hogy az Bergzaberni Vilmos pécsi püspök (1361-74) személyéhez köthető. A reprezentatív baldachinos, gótikus síremléktípus a 13-14. században terjedt el Európában. 29 A pécsihez közel álló változatát képviseli VI. Ince pápa (1352-62) síremléke a villeneuve-lesavignoni karthauzi kolostorban. Vilmos püspök európai műveltségű főpap, akinek az udvarral szoros kapcsolata volt. 1353ban már Nagy Lajos király szolgálatában állt, 1361-ben megfordult az avignoni pápai udvarban. A király őt küldte IV. Károlyhoz és IV. Rudolf osztrák herceghez is. így érthető, hogy a síremlék analógiái Avignonba mutatnak. Életrajzi adatai alátámasztják a stíluskritikai elemzést. Pecsétje ugyancsak avignoni előképre, illetve a 14. századi francia szobrászatra utal. Feltételezhető, hogy Vilmos püspök különböző tanultságú mestereket hoz, így keveredik az avignoni előkép a síremlék-konstrukcióban a bécsi - 14. század közepén ismert - stílussal. 30 Vilmos pécsi püspök nemcsak egyetemalapító tevékenységével tűnt ki, hanem azzal is, hogy a 14. század harmadik negyedében a korabeli Európában uralkodó szobrászati stílust hozta Pécsre. A középkori egyetem helyreállítása során merült fel az a gondolat, hogy az itt előkerült leletanyag a helyszínen kerüljön bemutatásra. A Schöner Lászlóné építész által vezetett tervezői csoport ennek figyelembevételével alakította ki az épületet. A jelentős középkori részleteket őrző egyetemi épület belső tereinek kiképzése jó lehetőséget biztosított nemcsak az előkerült leletanyag bemutatására, hanem egy középkori egyetemtörténeti kiállítás megrendezésére is. Igen szerencsés egybeesés, hogy az egyetemtörténeti kiállításnak az első magyar egyetem épülete ad otthont. A kiállítás célját az alábbiakban szeretném ismertetni. A kiállítás megrendezésére az egyetem épületének megmaradt négy földszinti helyisége szolgált, valamint az ahhoz nyugatról csatlakozó román kori püspöki palota egyetlen megmaradt helyisége. Itt kerülnek bemutatásra az ásatások során előkerült román kori 31 kőfaragványok, valamint néhány kisebb lelet is. Az egyetem épületében lévő első kiállítási helyiség történeti áttekintést kíván adni - az ásatások eredményeinek fi gyelembevételével - a középkori pécsi egyetem történetéről. Itt lesz látható a középkori pécsi egyetem épületét, valamint annak egyetemi kápolnáját (az Aranyos Mária kápolna rekonstrukcióját) bemutató nagyméretű makett. A kisszámú leletanyag legkiemelkedőbb darabja az egyetem címerköve, amely „magna aulá"jának feltárása során került elő. Ugyanebben a tárlóban látható az egyetemalapító Vilmos püspök pecsétjének 32 másolata. Itt kerül bemutatásra - nemes másolatban - az az oklevél is, amelyben V. Orbán pápa Viterbóban, 1367. szeptember 1-jei kelettel 33 jóváhagyta a pécsi egyetem alapítását. Sándor, M. G: Der romanische i.m. 62-72. Búzás, Gergely: Rekonstruktion des Grabmals Bischof Wilhelms von Bergzabern aus der Marienkapelle. In: Die Bischofsburg zu Pécs. Archäologie und Bauforschung. ICOMOS Hefte XXII. (1999) 92-97. Sándor, M. G: Der romanische i.m. 147-150. Sándor, M. G: Der romanische i.m. 35-37. Eredeti: Esztergom Főkáptalan Magánlevéltára, Lauda 73. Capsa Caerulea 24. Primási Levéltár, Esztergom. A másolat elkészíttetéséhez nyújtott segítségért Dr. Horváth Istvánnak tartozom köszönettel. Eredeti: Vatikáni levéltár. Kiadva: BékefiR.:Apécsi egyetem i. m. 13-21.; Szögi L.: Középkori egyetemalapítási i. m. 53.
