Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Antikvitás és régészet - G. SÁNDOR MÁRIA: A pécsi középkori egyetem feltárásának és kutatásának újabb eredményei
G. SÁNDOR MÁRIA A pécsi középkori egyetem feltárásának és kutatásának újabb eredményei* Közép-Európában a 14. század közepe az egyetemalapítások korszaka volt. 1348-ban IV. Károly császár Prágában, 1364-ben Nagy Kázmér király Krakkóban, 1365-ben Rudolf herceg Bécsben, 1367-ben Nagy Lajos király Pécsett alapított egyetemet. V. Orbán pápa 1367. szeptember l-jén írta alá Viterbóban a pécsi egyetem alapításának engedélyezését. 1 A pécsi egyetem volt az első magyarországi intézmény egyetemi szintű tanulmányokra. 2 Míg a felsorolt három közép-európai egyetem az uralkodók székhelyén létesült, az első magyar egyetem nem a fővárosban volt, hanem attól távolabb, egy dél-magyarországi püspöki városban. Ebből is látszik, hogy a javaslattevő a Rajna-pfalzi (Bergzaberni) Vilmos pécsi püspök (1361-1374), aki királyi alkancellár is volt. Adottságai alapján a pécsi püspökvár (templommal, palotával) igen alkalmas volt egyetem alapítására és elhelyezésére. 3 Minthogy Vilmos püspök sugalmazta a hely kiválasztását, magára kellett vállalnia az intézmény fenntartását, ezzel nyerhette el a királyi döntést és a pápai jóváhagyást. Az egyetemi vizsgák vezetését és elfogadását a pápa ugyancsak a pécsi püspökre bízta. 4 Az egyetemen (stúdium generale) kánon- és római jogot, valamint filozófiát oktattak, de a teológiai fakultást V. Orbán pápa nem engedélyezte. A karok szervezetének tekintetében az intézmény a bolognai egyetem modelljét követte. Az egyetem egyetlen ismert jogászprofesszora a Galvano di Bologna néven is ismert jogász: Galvano di Bettino doctor 1370-72 között működött Pécsett. A forrásokból tudjuk, hogy bőséges javadalmakkal látták el, ennek ellenére hamarosan visszament Bolognába. 5 Vilmos püspök halála után tudomásunk szerint Alsáni Bálint (1374-1408) püspök vezette az egyetemet (adatok 1376-ból ésl386-89-ből). 6 A 14. század végén megindult az egyetem hanyatlása, és a század végére már nem egyetemként működött 7 :1543-ig, a török foglalásig mint „scola maioris ecclesiae" maradt fenn az egyetem épületében. 8 A pécsi egyetem épületének helye az 1900-as évekből kezdődően foglalkoztatta az intézmény történetével foglalkozó kutatókat. 9 A kutatók Evlia Cselebi török történetíró leírása 10 alapján az egykori épület helyét közvetlenül a székesegyház közelében feltételezték. E feltevést a későbbi helytörténetírás részben kétségbe vonta. Az első * Jelen tanulmány az OTKA támogatásával készült. ' Békefi Rémig: A pécsi egyetem. Bp., 1909.13.; Szögi László: Középkori egyetemalapítási kísérletek. In: Régi magyar egyetemek emlékezete. 1367-1777. Bp., 1995. 53-58. 2 Székely György: A pécsi és óbudai egyetem alapítása a közép-európai egyetem létesítésének összefüggésében. In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1967. 155-159.; Székely Gy.: Hazai egyetemalapítási kísérletek és a külföldi egyetemjárás. In: A magyar iskola első évszázadai. Kiállítási katalógus. Győr, 1996. 8-82.; Székely, Gy: Das Papsttum in Avignon und die kirchliche Obedienz der Universitäten von Paris bis zum Mitteleuropa. In: Die ungarische Universitätsbildung und Europa. Pécs, 2001. 15-16. 3 Zimmermann, Harald: Wilhelm von Koppenbach, der Gründer der Universität Fünfkirchen. In: Die ungarische Universitätsbildung i. m. 33-38. 4 Békefi R.:A pécsi egyetem i. m. 62. 5 Petrovich Ede: A középkori egyetem megszűnése. In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1966. 158.; Székely Gy: Hazai egyetemalapítási i. m. 81.; SzögiL.: Középkori egyetemalapítási i. m. 58. 6 Fiigedi Erik: Alsáni Bálint a pécsi egyetem második kancellárja. In: Pécsi jubileumi tanulmányok. Pécs, 1957. 97-109.; Székely György: Egyetemi kancellárok a XIV-XV. századi Magyarországon. Századok 131(1997) 1. sz. 158-159. 7 Székely Gy: Hazai egyetemalapítási i. m. 81-82. 8 Petrovich E.: A középkori egyetem i. m. 163-165. 9 Békefi R.:A pécsi egyetem i. m. 26-33. 10 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. Ford.: Karácson Imre. Bp., 1904. 195-203.
