Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Modernitás: A 20. századi Magyarországról - KARDOS JÓZSEF: A magyar egyetemek szervezetének és működésének reformja az 1960-as évek végén

„oktató-nevelő és tudományos munka alapegysége a tanszék, és az egész egyetemi szervezetnek erre kell felépülnie". Ezért nem értenek egyet a tervezettel, amely kirekesztené a tanszékvezetők jelentős hányadát, és „ily módon az egész kart érintő határozatok meghozatalában az oktatási, tudományos alapegységek nem kapnának megfelelő képviseletet".

8 Az egyetemi főtitkári állás létesítésével kapcsolatban is azzal találkozhattunk, hogy az egyetemek véleménye - az esetek többségében - eltért a minisztériumi állásponttól. Az ELTE Egyetemi Tanácsának ülésén az egyik hozzászóló kifejezetten arról beszélt, hogy a főtitkári állás létesítése nincs összhangban a demokratizálás általános elveivel. A tanács úgy foglalt állást, hogy utalják az egyetem hatáskörébe, kíván-e egyetemi főtitkári állást létesíteni, vagy sem. A vitában felszólaló Polinszky Károly miniszterhelyettes emlékeztetett arra, hogy „a Tervezet a főtitkári állást nem írja elő kötelezően, hanem csak mint lehetőséget ajánlja".

9 Egyéb kérdéseket érintve, az ELTE Egyetemi Tanácsa a jogszabálytervezetben foglaltakkal szemben javasolta, hogy „a tanszékvezetők megbízása - a kari, illetve egyetemi tanács véleményének meghallgatásával - rektori hatáskörbe tartozzék, ne pedig a felügyeletet gyakorló miniszter kompetenciájába". Az Egyetemi Tanács állást foglalt amellett is, hogy „bizonyos szinteken kívánatos lenne a testületekbe a KISZ képviselője mellett az ifjúság közvetlenül választott képviselőit is bevonni."

10 A viták, konzultációk és szövegezési feladatok elvégzése után, 1969 májusában tárgyalta az Elnöki Tanács és a Minisztertanács a megfelelő rendeletjavaslatokat. A döntések után, 1969. június 20-án hirdették ki az 1969. évi 14. tvr.-t, amely módosította az 1962. évi 22. tvr.-t, ezen a napon jelent meg a 25/1969. Korm. sz. rendelet az egyetemekről és az egyetemi jellegű főiskolákról, majd 1969. július 4-én került ki a 3/1969. MM számú rendelet az egyetemek és egyetemi jellegű főiskolák szervezetéről és működéséről. A megjelent jogszabályok lényegében az ismertetett tervezetet fogadták el, de tükrözték a polémiák eredményét is, hiszen az eredeti elképzeléshez képest csiszolódtak, formálódtak. A kiemelt vitakérdések esetében a következők állapíthatók meg. A kari tanácsoknak hivatalból tagjai lettek a kari oktatási szervezeti egységek vezetői, így az önálló tanszékek vezetői is. Az Elnöki Tanácshoz benyújtott rendelettervezet 4. § (1.) bekezdésének vége a megjelent törvényerejű rendeletben megváltozott azzal, hogy felsorolást nyert: „a kari tanács tagjai az oktatási szervezeti egységek vezetői, a társadalmi szervek képviselői, valamint az oktatók és a hallgatók választott küldöttei". Tehát a benyújtott javaslattal szemben a törvényerejű rendelet biztosította a tanszékvezetők kari tanácsi tagságát. Az egyetemi főtitkári funkció esetében a tvr. kimondja, hogy a felügyeletet gyakorló miniszter az „igazgatási feladatok ellátásának a gazdasági feladatokkal összehangolt irányítására - az intézményi tanács véleményének meghallgatása mellett - főtitkárt nevezhet ki". Tehát az intézmények javaslatával egyezően feltételes módban maradt a főtitkári állás létesítése, és az egyetemeken vitára bocsátott jogszabálytervezethez képest bekerült az „intézményi tanács véleményének meghallgatása" kitétel is. Ez esetben is az egyetemek szerepe erősödött. A vitatott tervezethez képest változást jelentett, hogy a módosított tvr. 7. § 2. pontja kimondja: „Az egyetemi, valamint egyetemi jellegű főiskolai tanszék vezetőjét - a marxizmus-leninizmus tanszék vezetőjének kivételével -, továbbá a vezető lektort és a vezető testnevelő tanárt az egyetemi tanács bízza meg."

11 További lényeges változást jelentett a vitaanyaghoz képest, hogy bekerült a módosított tvr. 12. § 2. pontja, amely szerint 8 ELTE Egyetemi Tanács jegyzökönyve, 1961. december 6. 9 Uo. 10 Uo. 11 Az 1984. évi 3. tvr. változtatott ezen az eljáráson: az oktatási szervezeti egységek vezetőit (a tanszékvezetőket is) a felügyeletet gyakorló miniszter - az intézményi tanácsok javaslata vagy véleménye alapján - bízza meg. A tvr. intézkedett arról is, hogy a rektorhelyetteseket a felügyeletet gyakorló miniszter, a dékánhelyetteseket a rektor bízza meg.