Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Modernitás: A 20. századi Magyarországról - KARDOS JÓZSEF: A magyar egyetemek szervezetének és működésének reformja az 1960-as évek végén

„a hallgatók tanulmányi közösségei és szervezetei közreműködnek a felsőoktatási intézmények tanulmányi, szociális és kulturális ügyeinek intézésében. A hallgatóknak a felsőoktatási intézmények munkájában való közreműködését a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség segíti és szervezi." A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség - a jogszabály rendelkezése szerint - „önálló jogkörrel és felelősséggel részt vehet a hallgatók egyes ügyeinek intézésében". Ez az utolsó mondat az Elnöki Tanácshoz benyújtott tvr.-javaslatban nem szerepelt, csak a kihirdetett törvényerejű rendeletben. A felsőszintű rendeletek megjelenése után láttak hozzá az egyetemek, hogy azok alapján elkészítsék saját szervezeti és működési szabályzatukat. E szabályzatok kialakítását is élénk viták kísérték. Egy-egy helyen, különösen a hallgatók között, a polémiák nagyobb hullámokat is vertek (ELTE BTK) például a demokrácia értelmezése, a hallgatói képviselet szerepe körül. Ehhez hátteret adott a nyugati diákmozgalmak időbeli közelsége is és a hallgatók egy részének törekvése, amely kiutat keresett a korlátozott „szocialista demokráciából." Az egyetemek szervezeti és működési szabályzatait a művelődésügyi miniszter 1970-ben hagyta jóvá. Ezek - az adott helyzeten belül - a felsőoktatás korszerűsítését jelentették.